Nem maradhat kétségünk afelől, hogy a technológiai innovációk hatalmas lehetőségeket és összetettebb kihívásokat is jelentenek a szakma számára, mint amilyenekkel korábban szembesültünk, és nem mutatják a lassulás jelét. A változásokkal és azok következményeivel való lépéstartás – a szállítók, az ügyfelek és a szabályozók számára – összpontosítást, energiát és szorgalmat igényel. Nézzük azokat a kulcsfontosságú technológiai trendeket, amelyek 2024-ben a biztonsági ágazatot érintik
1. A generatív mesterséges intelligencia lehetőségei a biztonsági szektorban
A technológiai trendek már tavaly is rámutattak a mesterséges intelligencia és a deep learning lehetőségeire a biztonsági szektorban, különös tekintettel a fejlett elemzésekre a hálózat szélén, magukban a kamerákban. Ez a tendencia idén vérhatóan felgyorsul.
Gyakorlatilag minden piacra kerülő új hálózati kamera mély tanulási képességekkel rendelkezik, amelyek jelentősen javítják az elemzések pontosságát. Ezek a képességek jelentik az alapját a méretezhető felhőmegoldások kiépítésének, mivel megszüntetik a súlyos sávszélesség-igényeket, csökkentik a felhőben történő feldolgozást, és megbízhatóbbá teszik a rendszert.
A mesterséges intelligencia szempontjából azonban 2023 volt az az év, amikor a generatív mesterséges intelligencia alapjául szolgáló nagy nyelvi modellek (LLM-ek) betörtek a köztudatba. Az AI ezen formája támogatja új tartalom – szavak, képek, akár videók – létrehozását a természetes nyelvi felszólítások és a felhasználók kérdései alapján.
Minden vállalkozás megvizsgálja a generatív mesterséges intelligencia lehetséges felhasználási lehetőségeit, és a biztonsági szektor sincs másképp. 2024-ben az LLM-ek és a generatív mesterséges intelligencia használatán alapuló, biztonságra fókuszáló alkalmazások jelennek meg. Ezek valószínűleg olyan „asszisztensek” lesznek az operátorok számára, akik pontosabban és hatékonyabban értelmezik a jelenetben zajló eseményeket, valamint interaktív ügyfélszolgálatként is működnek majd, amelyek hasznosabb és gyakorlatiasabb válaszokat adnak az ügyfelek kérdéseire. Ráadásul a generatív mesterséges intelligencia már bizonyította értékét a szoftverfejlesztésben, és így az egész szektorban látható előnnyé válik.
Természetesen tisztában kell lennünk a generatív mesterséges intelligencia kockázataival és lehetséges buktatóival. Viták lesznek arról, hogy mely modelleket és hogyan alkalmazzuk, és különösen a nyílt forráskódú és a védett modellek használata vonatkozásában, de a legnagyobb kockázat a terület figyelmen kívül hagyása lesz.
2. Megoldáskezelés hatékonyságának növelése a hibrid architektúrában
A hibrid megoldás-architektúrák – amelyek a helyszíni, a felhő- és az éltechnológiák előnyeit alkalmazzák – mára számos biztonsági megoldás új szabványává váltak. A funkciókat ott helyezik üzembe, ahol az a leghatékonyabb. Végső soron a rendszerarchitektúráknak a vevő igényeit kell szolgálniuk, nem pedig a szállító preferált struktúráját.
Ez nagyrészt hozzáférhetőség kérdése. Minél inkább létezik olyan megoldás, amely a szállítók és az ügyfelek számára is könnyen elérhető környezetben létezik, annál több képességgel kell rendelkezniük a szállítóknak a rendszer elemeinek kezelésére, nagyobb felelősséget vállalva és csökkentve az ügyfelek terheit.
A hibrid architektúrák emellett támogatják a mesterséges intelligencia alkalmazások és egyéb megoldások kezelése és üzemeltetése automatizálásának jövőbeni felhasználási eseteit is; a megnövekedett rendszer-hozzáférhetőség mind az emberi, mind az AI-támogatás szempontjából értékes, kihasználva az megoldások erősségeit.
3. Biztonsági videomegfigyelés szélesebb körű alkalmazása
Számos okból kifolyólag a videomegfigyelés és az analitika használata a hagyományos biztonsági vagyon és személyvédelmi felhasználási esetekben változatlanul gyorsan fog növekedni. Ugyanakkor számos további alkalmazási terület (szükséglet) jelentkezik.
Az egyik ok sajnos a klímaváltozás. Az árvizeket, erdőtüzeket, földcsuszamlásokat, lavinákat és egyebeket okozó szélsőséges időjárási viszonyok miatt a hatóságok egyre gyakrabban használnak majd videó megfigyelést, környezeti érzékelőket és elemzéseket a lehetséges katasztrófák korai figyelmeztetésére, valamint a leggyorsabb és leghatékonyabb reagálás támogatására.
A kockázatkezelés, az egészségügyi és biztonsági irányelveknek és a szabályozási követelményeknek való megfelelés a munkahelyeken a másik kulcsfontosságú oka a biztonsággal kapcsolatos felhasználási esetek folyamatos növekedésének. A szervezeteken belül széles körben alkalmazzák a videó megfigyelést, hogy biztosítsák a H&S (health and safety) irányelvek és a biztonságos munkavégzési protokolok betartását, például a szükséges egyéni védőfelszerelés (PPE) viselését. Ahol incidensek történnek, a videó megfigyelés egyre hasznosabb és fontosabb eszköz lesz a nyomozásban.
A biztonsági felügyelet ezeken a területeken jól bevált és változatlanul jelentős dinamikával fog fejlődni
4. Szabályozás és megfelelőség
A globális szabályozási környezet egyre nagyobb hatással van a technológia fejlődésére, alkalmazására és felhasználására. Az ennek való megfelelés olyan dolog, amellyel a szállítóknak és a végfelhasználóknak is tisztában kell lenniük, és szoros együttműködésre kell törekedniük.
A mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, a fenntarthatóság, a vállalatirányítás – mind olyan területek, amelyek fokozottabb szabályozási ellenőrzés alá esnek. A szállítóknak ki kell fejleszteniük saját technológiáikat és úgy kell működtetniük saját vállalkozásukat, hogy azok támogassák ügyfeleik megfelelőségi követelményeit.
A szabályozási környezet egyre inkább kiterjed magának a konkrét technológiának a fejlesztésére és használatára is. A geopolitika és a nemzetállamok közötti kereskedelmi kapcsolatok olyan szabályozásokhoz is vezetnek, amelyek a komponensek vonatkozásában is átláthatóságot követelnek meg, ha a szállítók meg akarják tartani a működési engedélyt a kulcsfontosságú nemzetközi piacokon.
Folyamatosan fejlődő és változó területről van szó, amely állandó odafigyelést, fejlesztést és átláthatóságot igényel az egész értékláncban. A biztonsági technológia felhasználói számára ez bizalmi kérdés kell legyen. Biztosak kell legyenek abban, hogy az ellátási láncuk minden láncszeme úgy működik, hogy támogatja a saját szabályozási megfelelőségüket?
5. A „teljes rendszer” perspektívája
A biztonsági megoldások valamennyi aspektusát fokozottan kell ellenőrizni. A szállítóknak és az ügyfeleknek számos tényezőt kell figyelemmel kísérniük, széles körben mérniük kell a direkt működési és a kapcsolódó paramétereket és jelentéseket kell készítsenek. Tehát adott rendszer működése teljes funkcionális és költség vonatkozásait folyamatosan követni kell.
Jó példa az energiafogyasztás. Maga a videokamera viszonylag kis mennyiségű energiát fogyaszt. De ha figyelembe vesszük azokat a szervereket, kapcsolókat, hubokat és útválasztókat is, amelyeken keresztül az adatok átvitele történik és amelyek hűtést igénylő nagy adatközpontokban helyezkednek el, megváltozik a kép.
Ez a globális rendszerszemlélet hasznos és az ipar is ebbe az irányba mozdul. Ez olyan új technológiák és bennük kamera megfigyeléses alkalmazásokhoz vezet, amelyek nem elszigetelten, hanem a rendszer egészében hozhatnak hasznot. Itt Jó példák azok a kamerák, amelyek csökkentik a bitrátát, a tárolást és a szerverterhelést azzal a szándékkal, hogy lejjebb szorítsák a szerver hűtési követelményeit. Más vonatkozásokba pedig pl. a termékek hatékonyabb szállítása, a fenntartható csomagolás és a szabványos alkatrészek használata is szerepet játszhat. Az átláthatóság és a nagyobb ellenőrzés az ellátási láncban elengedhetetlen, ami a működési hatékonyságot és a költségek csökkentését szolgálja
Nincs kétségünk afelől, hogy 2024-ben a technológia további fejlődése várható és ezzel további kihívások elé állít mindannyiunkat.
Forrás: Axis communcations Johan Paulsson
