Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap által meghirdetett 2019-1.1.1-PIACI-KFI pályázat keretei között a CRITERION Biztonságtechnikai Zrt. kifejlesztett egy nagyértékű berendezések, széfek és bankjegykiadó automaták elleni támadásokat jelző és hatástalanító valamint az elkövető beazonosíthatóságát elősegítő moduláris felépítésű innovatív védelmi rendszert.
Amikor fizikai pénzek, pénzeszközök vagy alapanyagok – melyeket felhasználva érték állítható elő (bérlet~ és pénzpapír, okmánypapír, személyi igazolvány plastic kártya, bankkártya, stb) – tárolása kerül szóba, az embereknek először a pénzkazetták, széfek, mint mechanikus védelmi eszközök jutnak eszükbe. Ezek ugyan jelentősen tudják korlátozni az értékekhez történő hozzáférést, de tudjuk, hogy ezen eszközök többsége áttörhető. Persze itt jelentős szempont a tároló közeg (értéktároló helységek, bankfiókok, pénzintézetek stb.) elektronikus és mechanikus védelme (riasztó és beléptető rendszerek, video megfigyelő rendszerek stb.) de jelen cikkünknek most ez nem tárgya (egyébként természetesnek véve, ezen rendszerek meglétét a kiemelet kockázatú helyeken).
Amikor egy rossz szándékú elkövető átjut ezeken a védelmi vonalon és ellopja az értékeket többnyire különösebb probléma nélkül értékesíteni tudja azokat vagy éppenséggel szabadon fel tudja használni.
Cégünk kisérleti fejlesztésének célja, egy olyan új megoldás létrehozása volt, amely, egy második védvonalként erősíti ezen értékek biztonságban tartását, lehetőleg megakadályozva azoknak a felhasználhatóságát és értékesíthetőségét, és adott esetben elősegítheti az elkövető(k) beazonosíthatóságát.
Második védelmi vonalnak a védett tárgy/elem jelölését (pl.: érme estén), hatástalanítását, felhasználhatatlanná tételét (pl.: bankjegy vagy értékpapírok esetén), szélsőséges esetben megsemmisítését (pl.: pendrive, bankkártya esetén), valamint a beazonosíthatóság érdekében az elkövetők jelölését tűztük ki célként.
A piacon több technológia is elérhető az egyszerű por, vagy folyékony festék alapú jelöléstől a hőnyomtatáson keresztül a lézergravírozásig bezárólag. Azokat a módszereket gyorsan kizártuk, amelyek a jelöléshez hosszabb időt igényelnek (5-10 másodpercnél többet), valamint azokat, ahol a jelölendő tárgynak a jelölő berendezés előtt kell lennie/elhaladnia. Kizárásra kerültek a nagyobb berendezést igénylő jelölő rendszerek (pl.: hőnyomtatók), mivel a széfek/kazetták/tárolók a legtöbb esetben kis méretűek, és a szabotálhatóság elkerülése miatt célszerű a rendszert a mechanikailag védett téren belül elhelyezni.
A kizárások és tesztek után sikerült kiválasztani két jelölési módszert is. Az első a folyékony festék. A festékek két fontos összetevője a kötőanyag (mész, lenolaj, cement, akrilát, fenyőgyanta, műgyanták, stb) és az oldószer (terpentin, lakbenzin, toluol, aceton, víz, stb.), amik meghatározzák, hogy a festék egy bizonyos anyagon/felületen képes-e magtapadni vagy sem.
A festék széles választékának köszönhetően, a védendő értéke anyagának megfelelő festékösszetételt választva szinte mindent tárgy megjelölhető/hatástalanítható papírtól a fémig.
További speciális lehetőségeket nyújthat a csak UV fényben látható festék vagy a sorszámmal ellátott speciális pigmentanyag, amelyet a festékhez keverve és kijuttatva később egyértelműen beazonosíthatóvá teszi melyik védelmi rendszer jelölte meg az értéktárgyat, pénzeszközt vagy az elkövetőt.
Kiegészítő jelölési megoldásként füstpatron használatát is lehetővé tettük. A patron begyújtását követően nagy mennyiségű festékmolekulákkal keveredett gázfelhő képződik, amely megtapad a tárgyakon/személyeken, anélkül, hogy az hosszútávon az egészségre káros hatással lenne. További előny, hogy megnehezíti a tájékozódást az elkövetők számára az elkövetés helyszínén, irritálja a légutakat megnehezítve az elkövetést, valamint felhívja a környezet figyelmét is a rendellenes tevékenységre.
A megoldás eszközei és módszerei
A következő fontos kérdés volt a festőanyag megfelelő tárolása, valamint a jelölőanyag a megjelölendő tárgyra juttatása. Rengeteg kijuttatási módszer szóba jött: szivattyú alkalmazása, kompresszor alkalmazása, állandó túlnyomás, stb.
Elektromos szivattyút azért nem tudunk alkalmazni, mert egy kis teljesítményű szivattyú ugyan kis méretű is, de a festék kijuttatási ideje nagy. Beépített kompresszor a méretei miatt nem alkalmazható. Túlnyomásos tartály alkalmazását pedig biztonsági okokból és a karbantartás magas költsége (rendszeres nyomáspróbák) miatt vetettük el. Egy ilyen tartály ha megsérül akár szállítás, akár szerelés/karbantartás közben, az személyi sérülést is képes lenne okozni, aminek kockázatát cégünk szintén nem szerette volna felvállalni.
Végül saját megoldást fejlesztettünk ki. A festéket a tartályból túlnyomás segítségével juttatjuk el rövid időn belül a jelölendő tárgyra, viszont a túlnyomást gázgenerátor patronokkal állítjuk elő. A patron a begyújtást követően 1-3 másodperc alatt több m3 gázt generál, amely elegendő nyomást állít elő a festék célba juttatására. Emiatt a festéket nyomástűrő tartályban kell tárolnunk, amely csak a jelölés alatt kerül nyomás alá, nyugalmi állapotban normál légköri nyomás uralkodik a tartályban.
A tartály méretének és a benne tárolt festék mennyiségének, valamint a patronok számának változtatásával a rendszer könnyedén skálázható. Azonban a tesztek során kiderült, hogy a patronok egyszerre való indításával a hirtelen nyomás túllépheti a tartály nyomástúrő képességét, vagy akár a csőhálózatban is kárt tehet, amely miatt a festék eljuttatása nem elég hatásos és a berendezésben is kárt tehet. Továbbá a nyomás nem állandó, gyorsan csökken, amely ugyancsak csökkenti a festés hatékonyságát. A patronok egymás utáni időzített indításával viszont ezeket a hibákat kiküszöböltük.
Folytatás a következő számban
