A kültéri védelem az egyik legrégibb fogalom a biztonsági intézkedések történelmében. Cikkünk a múlt vázlatos áttekintését követően, napjaink és a közelmúlt passzív kültéri védelmi megoldásait mutatja be
Egy vázlatos visszatekintés
A tulajdon külső határának védelme tulajdonképpen azóta létezik, amikortól az emberiség a letelepedett életformát kialakította, és létrejött a magántulajdon, a javak (és jószágok) halmozása, így érdekké vált a saját tulajdon körbe határolása (elkerítése) védelme. A védelem ezen formájának szerepe lényegét tekintve tulajdonképpen változatlan maradt az évezredek során. Az egyik betöltött funkció az említett külső fizikai behatolás elleni védelmi szerep, míg a másik, szélesebb dimenzióban az elrettentő erő a hatalom nem elhanyagolható eszközeként (lásd: számtalan megnyilvánulási formáját világszerte napjainkban is)
Technikai értelemben tehát a jogsértők ellen védekezve a történelem során a valós (vagy nem ritkán a vélt) tulajdon a legkülönbözőbb (de azért általunk jól ismert megoldásokkal) elhatárolásra került. A régmúltban ide tartoztak az erődítmények, városfalak, a tornyok, bástyák, gátak, a várárkok is.
Az eredményes külső védekezés szempontjából története során az ember az esetek többégében a környezeti adottságok felmérését vezető szempontként tartotta a védelem kiépítése során. Így logikus módon olyan helyen hoztak létre védelmi funkciót ellátó objektumokat, ami már alapból is nehezen megközelíthető adottságokkal bírt, ezzel biztosítva a stratégiai előnyt, pl. magaslatok, hegyoldal, folyóval, vagy szurdokkal határolt természeti képződmények. Ez alól kivételt képeztek az ókori szárazföldi hadászat leghíresebb képviselői, a Rómaiak. A római hadsereg hadjáratai során főleg kereskedelmi útvonalak csomópontjain hozott létre katonai táborokat, amelyek fő alkotóelemei, kültéri védelmi szempontból a kilátótornyok, sánckerítés, és árkok hálózata volt. Az évszázadok során tökélyre fejlesztették a héjvédelmi réteg megoldásokat is, melyet aztán a középkoron keresztül napjainkig alkalmaznak a kültéri védelem során.
Visszakanyarodva az ókorra, itt kell megemlítsük világörökségünk két büszkeségét is, a római limesek leghíresebbikét, Hadrianus császár falát Észak-Angliában, és ennek a műfajnak a legmonumentálisabb megnyilvánulását, a Kínai Nagy Falat is. Ezen korszakokra leginkább a monumentalitás, a grandiózus és impozáns magasságok és falvastagságok volt jellemző, meglehetősen találékony és hatékony és persze a tömérdek ingyenes emberi munkaerőre épülő technológiai megoldásokkal.
A kapitalizmus kialakulása és robbanásszerű fejlődése természetesen alapjaiban változtatta meg a társadalmat. A termelés először céhekbe, majd egyre erősebb vállalkozásokba folyt, gombamód szaporodtak a gyárak üzemek, gazdagodtak cégek és tulajdonosaik és a korábbiaknál is sokkal jobban felértékelődött a javak, termelőeszközök védelme. A gyárak kerítéseit és az alkalmazott éjjeli őröket persze nagyképűség lenne tudatos kültéri védelemként beállítani. A megoldások tömeges elterjedése mégis itt indult.
A kiteljesedett tudományos technikai forradalom aztán már a XX. század második fele utolsó évtizedeibe hozta azt a széleskörű technikai innovációt, ami aztán megágyazott a biztonságtechnikának, mint önálló szakmának (majd napjainkban már diszciplínának).
Visszatérve a kültéri védelemre. A biztonsági szolgáltatások terén a dolgok persze bonyolultabbá váltak, ma kerületvédelmi biztonsági rendszerekről beszélünk leggyakrabban az állami és privát létesítmények zónák- határok esetében (lásd: később). Az alaptézis azonban továbbra is változatlan maradt, minél értékesebb az ügyfél tulajdona – és minél fontosabb (védendőbb) az ügyfél –, annál összetettebb és bonyolultabb a biztonságának biztosítása.
Kerület védelem a modern korban
Idővel (mint ahogy napjainkban is) egyre nagyobb, kiterjedtebb létesítmények, létesítménykomplexumok születtek nagy területeken a privát szférában, de az állami infrastruktúrában is, ami magával vonzotta a bűnözés erősödését a betöréses behatolásokat. Megkerülhetetlenné vált a telkek peremvédelmi vonalainak komolyabb, ellenállóbb kerítésekkel történő megerősítése. Ezek voltak az első korszerűnek tekinthető eszközei a kültéri védelemnek.
És ami aztán az emberiség „mérsékelt örömére” forradalmasította a kültéri védelmet, döntően a városi környezetben és a kritikus infrastruktúrák vonatkozásában, az a múlt század 70-80-as éveiben szárba szökkenő, járművekkel történő terrorizmus volt. Az első regisztrált ramming támadás 1953-ban történt, de az első szándékos, teherautóval történt terrortámadás 1973-ban, Prágában. Szükségessé vált tehát további eszközökkel megakadályozni a gépjárművekkel történő erőszakos behatolásokat épületekbe, városi közterületekbe stb.
A terrorizmus vitathatatlan és erősödő veszélye mellett napjainkban persze számos további szempont is felmerül az épületekbe való kontrolált bejutás ellenőrzése vonatkozásban.
Napjaink eszközei
A modern periméter védelem kapcsán aktív és passzív rendszerekről beszélünk. Cikkünk témájának megfelelően a továbbiakban a korszerű passzív védelmi rendszereket érintjük. Ezt a csoportot tovább bontva léteznek statikus és mobil megoldások.
A statikus megoldások jellegzetessége, hogy egyszeri telepítés után azok pozíciójukból nem mozdíthatók el, azonban ha a megoldás automatizált, akkor a kialakított blokád ideiglenesen feloldható. A statikus automatizált megoldások olyan eszközök, melyek biztosítják a héjvédelmen való bejutást, jellemzően ellenőrzött körülmények között, ami lehet beléptető porta esetén sorompó, kapu, süllyedőoszlop,stb. személybeléptetés esetén lehetnek ajtók, kapuk, forgóvillák stb.
Az eszközök a betöltött funkcióik okán általában könnyen felismerhetők, megjelenésük lehet figyelemfelhívó, figyelemfelkeltő és elrettentő is, ezek jellegét erősen befolyásolja a védendő terület vagy objektum funkciója is.
Statikus fix megoldások széles skálán képviseltetik magukat, legrégebbi képviselőinek tekinthetők „durva jóindulattal” a régmúltban – a már említett – védelmet segítő természeti adottságok. Ezeknek napjainkban immár a tudatos telepítésű változatai az egyre népszerűbb parkosított, növényekkel beültetett előkertek, növényszigetek, illetve becsapódásgátló növénykazetták. Ezek összessége egyébként a védelmi funkció mellett egy környezetbe illeszkedő, természetességet sugárzó komfortélményt is nyújthat, amit egyre több vállalat preferál.
A fix megoldások másik csoportja egyrészt a kihelyezett a szép és sokféle virágláda és kaspó, valamint a belvárosi környezethez jól illeszkedő, gyakran igen esztétikus és a védelmen kívül egyéb funkciót is ellátó kültéri bútorok és egyéb építmények, eszközök. Ilyenek például a biciklitárolók, kültéri kukák, kültéri padok. stb.
Amit ugyanakkor ez utóbbi csoportnál ki kell emelnünk az egyrészt a kiemelt kockázatú – leginkább – városi helyek, terek stb. esetében történő igen tudatos és a védelmi funkciót segítő telepítés, valamint az ellenálló anyagok használata, amelyek segíthetik az esetleges ramming támadások elhárítását, vagy hatásának tompítását.
A statikus védelem – fent említett – másik csoportját a mobil megoldások adják, mely eszközök alkalmazása kevésbé köthető konkrét objektum védelméhez. Jellemzőbb felhasználási területük inkább rendezvényekhez, kültéri eseményekhez köthető. Itt a fő cél, egy adott terület szezonális, vagy konkrét eseményhez köthető ideiglenes védelmének biztosítása, jellemzően úgy, hogy gépjármű behajtást akadályozza, azonban a személyi forgalom haladását azért biztosítsa. Mozgatásuk történhet gépi vagy kézi erővel és egyes változataik kézi összeszerelést igényelnek használat előtt. (Bizonyos esetekben kiegészítő funkcióként gyakran reklámokat is kihelyeznek az eszközökre.)
A lényeg ugyanakkor, hogy úgy a statikus, mint a mobil megoldás esetén tisztában kell lennünk a helyi adottságokkal igényekkel, szükségletekkel és a védelmi funkció által megkívánt technikát, technológiát, eszközt válasszuk és a telepítés is az előírásoknak megfelelően történjen. Amennyiben a fentiek bármelyikébe hiba csúszik az hamis biztonságérzetbe ringathat bennünket. Erre konkrét példa az előszeretettel használt betonvédelmi elemek alkalmazása a gépjárművel történő terrortámadások ellen, amelyek nagy forgalmú helyszínek védelmére lettek kitelepítve, azonban valós esemény során nagyobb kárt tudnak okozni, mint bármiféle védelmet nyújtani. Emiatt célszerű olyan eszközöket alkalmaznunk, amelyek megfelelő tanúsítványokkal, valamint ellenőrzött körülményekben végzett törésteszttel és minősítéssel rendelkeznek.
A megfelelően megválasztott, minősítéssel rendelkező, szakszerűen telepített eszköz minden esetben, maximálisan ellátja a tőle elvárt feladatot, akár hosszú éveken át.
Ebben a témában felmerülő kérdés esetén kereshető bizalommal több perimeter védelmi megoldás hazai forgalmazója, egyben jelen cikkünk szerzője, az Orion21 Kft ügyvezetője
Benedek Krisztián
