A kritikus infrastruktúrát fenyegető drónok által okozott fenyegetések számának növekedésével a drónelhárítási technológia világpiacának vezetője az amerikai Dedrone vállalat egy ötlépcsős program bevezetését javasolja a szervezeteknek, hogy létesítményeiket ellenállóbbá tegyék a potenciális támadásokkal szemben.
Noha a drónoknak számtalan hasznos és jogszerű felhasználása közismert, ugyanakkor az ártó szándékú szereplők is egyre gyakrabban használják őket a fizikai infrastruktúra károsítására, vagy a kibervédelem megsértésére, ami arra készteti az USA kormányát és elhárítását, hogy a drónokat a legfontosabb nemzetbiztonsági fenyegetések közé sorolja.
A légtértevékenység áttekintéséhez, szabályozásához szükséges intelligencia nélkül, a kritikus infrastruktúrák biztonsági szakemberei tehetetlenek ezekkel a fenyegetésekkel szemben. A drónelhárítás technológiája alapvető eszköz, amely képes eredményesen kezelni ezt a hibrid fenyegetést, és lehetővé teszi a drónok tevékenységének elemzését, elősegítve a létesítmények és az eszközök védelmét. Az érintett szervezeteknek nem szabad megvárniuk a káros események bekövetkeztét, hanem proaktív lépéseket kell tenniük azok elkerülése érdekében.
Rugalmasság kialakítása a drónok fenyegetésével szemben a légtérbiztonsági intelligencia segítségével
A magán- és a közszféra szervezeteinek sürgető feladata, hogy megismerjék légterük biztonsági hiányosságait, majd tegyenek az elhárításuk érdekében. Az intelligens légtérbiztonsági technológiával végzett adatgyűjtés bármikor- és ami lényeg, a meglévő műveletek megszakítása nélkül – megkezdődhet. A drónellenes technológia könnyen integrálható a meglévő biztonsági infrastruktúrába, és akár 15 perc alatt telepíthető a kritikus területek helyszíneire.
Az első lépés a légtérfelderítés kialakítása és abból következő elemzések kialakítása. Az alapfelmérések számszerűsítik és meghatározzák a jelenlegi drón aktivitásokat beleértve a légtérben lévő drónok számát, a drónok típusát, a repülési időket, a felszállási területeket és a pilóták helyét. Csak ezt követően lesznek képesek a szervezetek azonosítani a legsebezhetőbb védendő területeiket.
A légtérbiztonsági adataik ismeretében aztán a szervezetek az alábbi öt intézkedés (gyakorlat) kialakítását, megvalósítását kezdhetik meg (a programot az USA Nemzetbiztonsági Hivatala is támogatja).
1.A kiemelt védelemre szoruló területek meghatározása.
Melyek a létesítmény legérzékenyebb területei? A drónok madártávlatból látják a védett területet, lehetővé téve a kezelő számára a biztonsági rendszerek sérülékenységeinek felkutatását és a holttér kihasználását. A légtér „zónáinak” a működési zavar szintje és súlyossága alapján történő azonosításával a biztonsági szakemberek meghatározhatják a zónánként szükséges riasztási és reagálási protokollok típusait, valamint a válaszidőket.A légtérbiztonsági rendszerek így „az éppen szükséges időben” lesznek képesek elemzést biztosítani egy élő behatolás során és mérni a drón repülési sebességét a kritikus légtér helyéhez viszonyítva.
2. A fenyegetettségi szint meghatározása a légtérbiztonsági intelligencia segítségével
Mennyire jelentős a drónfenyegetés az adott létesítményben? Hány drón van a légterében? Milyen napszakokban repülnek, mennyi ideig, és milyen jellegű drónok? Honnan jönnek és hova mennek? Hol vannak a pilótáik?A légtérbiztonsági elemzés azonosítja az adott légtérben repült pilóta nélküli légijármű-rendszereket (UAS), beleértve azok műszaki specifikációit is, mint például a maximális repülési idő, sebesség, hasznos teherbírás és hatótávolság. A légterébe behatoló drónok típusának felderítésével a biztonságiak válaszprotokollokat állíthatnak össze, és ezeket az SOP-okat (Standard Operating Process – Működési Eljárás Szabályozás) az adott fenyegetési modelleknek megfelelően módosíthatják.
3. A drónincidensek megelőzése – Az indítási pontok és forgalmi minták azonosítása
Hol vannak az UAS pilóták és melyek a szándékaik? Azonosítsuk azokat a területeket, ahol a drónpilóták indíthatják, működtethetik és leszállíthatják az eszközeiket. A légtérbiztonsági intelligencia megjeleníti a dróntevékenység „hotspotjait”, majd a kritikus infrastruktúra biztonsági csapatai és adott esetekben az állam korlátozhatja, vagy tilthatja ezeken a helyeken a drónaktivitásokat (korlátozott, vagy repüléstilalmi zónák).A légtérbiztonsági rendszerek különbséget tesznek a „barát és ellenség” vagy azonosított, engedélyezett repülések és az azonosítatlan, engedély nélküli vagy potenciálisan rosszindulatú repülések között. Az ilyen üzemeltetők természetesen nemigen tartják be a légtérközlekedési szabályokat
4. lépés: A sebezhetőség felmérése és a szabályozás meghatározása
Mely SOP-ok a legértelmesebbek egy adott létesítmény számára? Az 1–3. lépésből származó információk összegyűjtése után a biztonsági vezetők megszilárdíthatják szabványos működési eljárásaikat (SOP). A válaszlépéseknek közvetlenül meg kell felelniük a drónfenyegetettségnek. Ebben a szakaszban a biztonsági vezetők meghatározott sebezhetőségek alapján határozhatják meg a működési eljárásaikat többek között:
- Létesítmény sérülékenysége A légtérbiztonsági elemzések felfedik, hogy a létesítmény mely részeit éri drónaktivitás, vagy fenyegetés és annak elhárítására milyen erőforrásokat kell bevetni.
- Kiber-/kommunikációs sebezhetőség A kitett kommunikációs infrastruktúra közelében lévő drónok megzavarhatják a katasztrófaelhárítási erőfeszítéseket, és ezzel számolni kell a válaszadás tervezése során.
- Működési sebezhetőség Határozza meg, hogy egy jogosulatlan drón behatolás hogyan és hol zavarhatja meg a létesítmény, vagy egyes részei működésének folytonosságát.
- Személyzeti sebezhetőség A légtérbiztonsági programoknak az embereket is meg kell védeniük a drónfenyegetésektől – legyen szó nyilvános rendezvényen nézők tömegéről, a létesítmény személyzetéről, vagy a helyszíni látogatókról. Az SOP-nak számot kell adnia arról, hogyan és hová kell mozgatni, irányítani ilyen esetekben az érintett személyeket, csoportokat, tömeget.
5. lépés: Az események utólagos áttekintése, a folyamatok javítása
Hogyan maradhatnak „éberek” a biztonsági csapatok? Az esemény utáni elemzések és a cselekvés utáni jelentések határozzák meg, hogy a szervezetek hol helyezhetik el jobban az erőforrásokat, hogy gyorsabban reagáljanak az adott forgatókönyvekre, jobban tudják elérni a biztonsági célokat, hogyan előzhetik meg eredményesebben a drónok betöréséből származó károkat vagy fennakadásokat.
A légtérbiztonsági technológiát a dokumentált behatolást követően bizonyítékként is fel lehet használni a vádemelés az igazságszolgáltatás folyamatában.
Forrás: IfsecGlobal
Itthon ugyan az eddigi tapasztalataink (és ismereteink) szerint a kiemelt biztonsági kockázatú létesítményeket (katonai, polgári), illetve eseményeket egyenlőre nem fenyegette rosszhiszemű drón aktivitás, mégis úgy gondoljuk, hogy az „ördög itthon sem alszik” a témában van mit átgondolni és a szükséges konkrét, létesítmény szintű szabályozásokat megtenni, áttekinteni, vagy javítani. A szerk.
