A járvány kitörésekor a szervezetek az alapműködés biztosítására összpontosítottak, ezért az it biztonság háttérbe szorult, ám ennek még ma is nagyon komoly következményei lehetnek – jelentette ki megkeresésünkre Rózsa Roland, a 4iG it-biztonsági stratégiai tanácsadója, akit az a jelenlegi helyzetről kérdeztünk.

A járvány miatt nagyon sok szervezet állt át távmunkára. Tapasztalata szerint ezek a cégek mennyire vették komolyan a megnövekedett biztonsági kihívásokat?
A felhasználók megnövekedett idejű távmunkája komoly it-biztonsági gondokat okozhat. Növekszik a szervezetek támadási felülete, hiszen többszörösére nőtt a távoli elérések száma, és a felhasználók is könnyebben kattintanak a járvánnyal kapcsolatos e-mailekben rejtőző károkozót tartalmazó állományokra. Úgy érzem, ezekkel a problémákkal nagyon keveset foglalkoztak a cégek, mivel a járvány kitörésekor mindenki az alapműködés biztosítására összpontosított, így a biztonság háttérbe szorult. Ennek komoly következményei lehetnek. Fokozta a bajt, hogy a szervezetek katasztrófaelhárítási terveiben nyilván a legritkább esetben esik szó az ilyen pandémiás helyzetben felmerülő teendőkről. Az üzleti folyamatok nem voltak és sok helyütt még ma sincsenek felkészítve arra, hogy miként üzemeljen a szervezet, ha a munkavállalók jelentős része megbetegszik és az egészségesek nagy része is csak otthon tud dolgozni. Ha egy százfős cégnél egy-két dolgozó lesz csak beteg, az nem okozhat komoly gondot, de tíz fő kiesésére már fel kell készülni, hogy az üzletmenetben ne legyenek fennakadások. Tehát azt gondolom, hogy a távmunkának is vannak biztonsági kihívásai, és a járványhelyzet is okoz sajátos problémákat, amelyekre fel kell készülni. Nagyon fontos lenne, hogy a vállalatok, a különféle szervezetek minél előbb befoltozzák a biztonsági hiányosságaikat, mert a támadók nem válogatnak, mindenki a célkeresztjükben van.
Mi lehet e cégek számára a megoldás?
Segítséget kell kérni. A mai munkaerőpiaci helyzetben nem reális, hogy bizonyos cégméret alatt dedikált it-biztonsági szakembert alkalmazzanak. Azt is látni kell, hogy ez a terület az általános it-üzemeltetésnek nem része. Ahogy egy általános orvos nem végez agyműtétet, ugyanúgy egy szívsebész sem fog csípőprotézist beültetni. A rendszergazdától sem várható el, hogy megtervezzen, implementáljon és üzemeltessen egy it-biztonsági rendszert. Szerencsére ma már rengeteg társaság kínál menedzselt it-biztonsági szolgáltatást. Sajnos még mindig sok vezető gondolja úgy, hogy ha vásárolnak egy, vagy több it-biztonsági terméket, akkor a problémát megoldották. Pedig nem, ezeket felügyelni, üzemeltetni és karbantartani is kell!

Nemrégiben jelentették be az it-biztonsággal foglalkozó TR Consult Kft. felvásárlását. Mi indokolta ezt a lépést?
A TR Consultnak van egy kiterjedt, a kompetenciáinkat részben átfedő portfóliója, ami jól egészíti ki cégünk lehetőségeit. Tapasztalt szakemberekkel nyújtanak szolgáltatásokat, ami jelentős segítséget jelent az e téren egyre növekvő igények lefedésében és a korábban kevésbé hangsúlyos területeken is tudjuk hasznosítani a társaságnál felhalmozott tudást.
A sztenderd rendszerekre léteznek sztenderd biztonsági megoldások. Hogyan lehet az egyedi fejlesztésű rendszerek biztonságát szavatolni?
Az egyedi rendszerek biztonsága érzékeny kérdés, mert ideális esetben ezek fejlesztésének már a kezdetekor, a rendszer tervezésekor figyelembe kell, kellene venni a biztonsági kérdéseket. Már ekkor meg kell fogalmazni az általános iparági szabványokon és a törvényi elvárásokon túlmutató ügyfélbiztonsági követelményeket és ezek alapján szükséges a rendszert kifejleszteni. Mindezen túl ezeknek a követelményeknek a megvalósulását folyamatosan ellenőrizni, auditálni kell, továbbá a platform, a hardver, az operációs rendszer és a szoftver komponenseinek biztonságáról is gondoskodni kell. Mindebben irányt mutatnak a 2013-as információbiztonsági törvény paragrafusai, a NIST szabványai és az ISO-követelmények. A 4iG egyik specialitása, hogy nálunk az egyedi programok fejlesztése e szabályok betű szerinti betartásával valósul meg.
Egy nem önöknél fejlesztett egyedi szoftver biztonságos üzemeltetését is el tudják vállalni?
Természetesen.. Ilyen esetben mindig az a kérdés, hogy az adott rendszer mennyire biztonságos. Nyilván az az első lépés, hogy ezt leteszteljük. Erre egyébként számos más társaság is képes, de mi meg tudjuk vizsgálni a kódminőséget, tudunk sérülékenységi vizsgálatot készíteni, képesek vagyunk egy megfelelőségi auditot elvégezni, hogy e követelményeknek mennyire felel meg a rendszer, majd az esetleges hiányosságokat orvosolni tudjuk.
Néhány éve még komoly viták voltak a felhőtárhelyek biztonságosságáról, de mára elhalkultak ezek a polémiák. Tényleg ennyire biztonságossá váltak a felhőtárhelyek?
A felhőszolgáltatások annyira biztonságosak, amennyire a felhasználó annak építi ki. A nagy felhőszolgáltatók megoldásai biztonságossá tehetők, mind a tárolt adat, mind az adatátvitel tekintetében. A megfelelően erős titkosítással és a pontosan meghatározott jogosultságkezeléssel elejét lehet venni az adatszivárgásoknak. Azt azonban látni kell, hogy a felhőszolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő között mindig van egy pontosan definiált, részletes felelősségmegosztás a biztonsággal kapcsolatban.
A GDPR kapcsán számos esetben problémát okoz annak meghatározása, hogy mely adatok tartoznak a hatálya alá. Van erre a problémára megoldás?
Az adatklasszifikáció a megoldás, amivel, úgy érzem, egy kicsit keveset foglalkozik a szakma. Az adatklasszifikáció eredménye határozza meg például – és ez kapcsolódik az előbbi kérdéshez –, hogy milyen adatot lehet és milyet nem a felhőben tárolni, illetve a saját rendszerünkben milyen intézkedések szükségesek azok védelmére. A GDPR előírásai és az adatklasszifikáció együttesen alkot egy komplex képet. A GDPR nem azt mondja ki, hogy személyes adatot nem szabad tárolni, hanem nagyon pontosan határozza meg, hogy milyen célból, milyen típusú információkat lehet őrizni. A megoldás már az adattárolás megtervezésének, az adatgyűjtés megszervezésének a megfelelőségi szempontok figyelembevételével történő indítása. Fel kell tenni a kérdést, hogy az adatokhoz való hozzáférést hogyan tudjuk monitorozni-auditálni, de azt is, hogy a végleges törlési kérések hogyan teljesíthetők.
Forrás: Biztonságpiac Évkönyv 2020
