Biztonsági ágazati trendek 2023

Az alábbiakban egy jelentős tengeren túli (I-Pro) és egy vezető európai (Axis) gyártó iparági prognózisaiból idézünk, a mondanivalók több helyen is átfednek, a hangsúlyok között persze már az elemzők tevékenysége, piaci helyzete és térségi kitekintési perspektívája okán is van különbség.

„2023 eredményes, de átmeneti évnek ígérkezik a biztonsági szakemberek számára, mivel a vállalkozások világszerte stabilitásra törekednek, miközben a korábbiakkal szemben kevesebb erőforrással kell beérniük ” – nyilatkozta  Norio Hitsuishi, az I-Pro Co., Ltd. termékmenedzsment globális vezetője. „A fizikai biztonság iparága képes lesz felgyorsítani és segíteni a vállalatokat abban, hogy kevesebbel többet tudjanak elérni azáltal, hogy az AI technológiákkal rengeteg adatot és információt tudnak nyújtani nem csak az emberek és az eszközök védelméhez, de az üzleti eredményességhez is.”  Nézzük a vállalat által érzékelt legfontosabb tendenciákat.  

A mesterséges intelligencia alapú analitika a szélen szabványossá válik

2023-ban a mesterséges intelligencia-alapú elemzések jelentős átvétele várható a kamerákban és a videókezelő rendszerekben (VMS), mivel egyre több gyártó kínálja ezt a funkciót a szabványos kameravonalakon belül. Egyszerűen túl nagy az adatfolyam a hatékony felügyelethez, így az AI-alapú elemzés olyan katalizátor lesz, amely lehetővé teszi a biztonsági szakemberek számára, hogy kevesebbel többet végezzenek. Ez az evolúció jelentős változást fog eredményezni a fizikai biztonság terén azáltal, hogy lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy proaktívabbak legyenek a valós idejű eseményekre, ahelyett, hogy a múltbeli eseményekre reagálnának. 2023-ban a hangsúly a videórögzítésről az adatgyűjtésre helyeződik át. A kihívás az lesz, hogy a szervezetek mennyire tudják hatékonyan felhasználni ezeket az adatokat akár a biztonságon túlmutató vonatkozásokban is.  

A szélen történő feldolgozás egyre inkább megszokottá válik, ahogy maga az él kapacitás is egyre erősebb. Az elosztott IoT-energia konténerezési technológiákon keresztül történő hasznosításának új módjai továbbra is népszerűek lesznek. A korszerű tárolótechnológiák (pl. Docker, Kubernet), valamint a több eszközön megosztott erőforrások koncepciója növeli a feldolgozás sebességét, javítja az analitikai beépülő modulok integrációját, valamint megnöveli a firmware-frissítések sebességét és az új elemzések bevezetését.

---

Mit értünk a „szélen” és mi az élszámítás?

A biztonsági hálózataink szélén lévő eszközök száma növekszik, és egyre fontosabb szerepet játszanak a biztonsági folyamatok precízebb értelmezésében, elemzésében. Az élszámítás azt jelenti, hogy nagyobb kapacitást kell építeni magára a csatlakoztatott eszközre, így az információfeldolgozó képesség a lehető legközelebb áll a forráshoz. A hálózati videomegfigyelés esetében ez azt jelenti, hogy több műveletet lehet végrehajtani magukon a kamerákon is.   

---

A nyílt mesterséges intelligencia platformok maximális rugalmasságot biztosítanak

Ahogy a mesterséges intelligencia alapú technológiák tovább fejlődnek, az iparág továbbra is olyan fejlesztéseket produkál amely az egyedi kihívások megoldására összpontosít. A nyílt platformok kategóriájuk legjobb fejlesztői számára biztosítanak hozzáférést a nagy piacokhoz. Az I-Pro szerint az iparág jövőjét azok fogják irányítani, akik a nyílt stratégiát szakterületükön a legjobb üzleti gyakorlatként kezelik majd. A mesterséges intelligencia-fejlesztők számára könnyen csatlakoztatható, rugalmas infrastruktúrák létrehozása tovább segíti az AI demokratizálódását számos, a biztonságon túli iparágban is.

A magánélet védelme továbbra is kulcsfontosságú kérdés világszerte

Az adatok védelmével kapcsolatos jogos állampolgári aggodalmak tovább erősödnek, az iparág által megkövetelt megfelelőség különböző fokával. A témában az európai GDPR példamutatónak tekinthető. Az I-Pro előrejelzése szerint 2023-ban az Egyesült Államokban is egységes GDPR-szerű adatvédelmi törvényt alkothatnak szövetségi szinten.  Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a világ országainak több mint 70%-a léptetett már életbe adatvédelmi és magánéleti jogszabályokat. Az iparágat érintve ezért  már a közeljövőben is várhatóan keresett szolgáltatás lesz az arcok kitakarásának képessége, miközben bizonyítási céllal egy másodlagos védett adatfolyam fenntartására is lehetőség nyílik. Az iparágnak arra kell összpontosítania – mint egyébként mindig – hogy ügyfelek és végfelhasználók ​​könnyebben megfelelhessenek az új szabályozásoknak. A körültekintő gyártók már most is igyekeznek bevezetni az adatvédelmet – mint bevált gyakorlatot – folyamataikba.

Kiberbiztonsági tudatosság és nulla bizalom

Míg a biztonsági szakemberek nagyon is tisztában vannak a megbízhatatlan állami tulajdonú gyártók által jelentett geopolitikai kockázatokkal, az IT-szakemberek és a hálózati szolgáltatók folyamatos erőfeszítései a hálózatok biztonságossá tételére és 2023-ban még nagyobb kiberbiztonsági tudatosságot teremtenek majd. Az I-Pro több európai kormány  vonatkozásába is várja az amerikai példák követését, amely megakadályozza, hogy a hatóságok kínai állami tulajdonú felügyeleti rendszereket telepítsenek érzékeny helyekre. Mint köztudott, az Egyesült Államok kormánya 2024-ig kötelezte a szövetségi megfelelést a nulla bizalomra épülő architektúrára és tervezésre. Ez jelentős váltást fog eredményezni 2023-ra az Egyesült Államok politikájában, ami számos, az Egyesült Államokban üzleti tevékenységet folytató vállalkozásra hatással lesz. Ez egyben azt is jelenti hogy a szabályozás érvényes lehet számos – eszköz és emberek közötti – tranzakcióra is (IoT)

Az ellátási lánc problémái továbbra is fennállnak

Míg a technológia ellátási láncával kapcsolatos problémák 2023-ban is fennállnak, a keserű tapasztalatok arra késztetnek, hogy a korábban megélt összeomlás hasonló módon ne ismétlődjön meg. A legtöbb javasolt megoldás azonban a bevezetés kezdeti szakaszában van, és előfordulhat, hogy a következő 12 hónapban nem lesz elérhető. A gyártóknak és az integrátoroknak ezért gondosan kell összehangolni és kezelni az elvárásokat és a folyamatokat a mindenkori realitások figyelembe vételével. . Az I-Pro azt javasolja a vállalkozásoknak, hogy olyan gyártókat keressenek, amelyek megbízható ellátási láncokkal rendelkeznek, és a termékek elérhetősége és az átfutási idők átláthatósága is a lehető legjobb esélyt nyújtsa a szerződések teljesítésére.

Forrás. Securitywolrldmarket – Norio Hitsuishi

„A technológia életünkbe való integrálásának mélysége, képességeinek fejlődése és a társadalomra gyakorolt ​​hatásainak fokozott tudatosodása érzékelhetően nagyobb mint valaha, és tovább gyorsul. Tekintettel erre, a világ számos átfogó makrotrendje – geopolitikai kérdéseken, gazdasági bizonytalanságon, környezetvédelmi aggályokon és emberi jogokon keresztül – minden technológiai szektorra kihat, beleértve a biztonsági ipart is. Az iparág ugyanakkor eltökélt abban a tekintetben, hogy innovációi egy intelligensebb, biztonságosabb világot teremtenek majd.” Az alábbiakban Johan Paulssonnak Az Axis műszaki vezérigazgatójának (CTO) gondolataiból szemezgetünk természetesen döntően a videofelügyeleti szektorra koncentrálva.

Véleménye szerint ezek azok a kulcsfontosságú technológiai trendek amelyek 2023-ban hatással lesznek a biztonsági szektorra.

Az analitika útja: elmozdulás a döntéselőkészítések segítése felé

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás növekvő alkalmazása az elmúlt években a fejlett analitika lehetőségeire összpontosított. A fejlődés iránya a jövőben az események pontos észlelésétől  a helyes döntések előkészítésének irányába mozdul, azaz hogyan segíthető elő a helyes cselekvés.

Az analitika gyakorlati betekintést nyújtó alkalmazásának kulcsfontosságú tényezője a térfigyelő kamerák és a megoldásba integrált egyéb érzékelők által generált adatok hatalmas növekedése. A létrejövő adatokat (és metaadatokat) a humán szereplők még az erőforrások hatalmas és költséges növekedése mellett sem tudnák elég gyorsan a cselekvési döntéseket optimalizálva  értelmezni.  Az elemzések használata valós idejű műveleteket tehet lehetővé, amelyek támogatják a biztonságot és a működési hatékonyságot, a humán személyzet munkáját. A segélyhívó felszólításoktól a balesetek esetén, a városi forgalom átirányításáig a dugulások enyhítése érdekében, a személyzet átcsoportosításáig a forgalmas üzletekben, az épületek energiatakarékosságáig a hatékonyabb világítás és fűtés révén.

De tovább gondolva.  Az „élő” gyakorlati betekintéseken túl az analitika támogathatja az incidens utáni kriminalisztikai elemzést is. Tekintettel a térfigyelő kamerák által létrehozott hatalmas mennyiségű adatra, a jelenetek megfelelő nézeteinek megtalálása jelentős időt vehet igénybe. Ez akadályozhatja a nyomozást, és csökkentheti a gyanúsítottak megtalálásának valószínűségét. A támogatott keresés megoldja ezt a problémát, és segít a kezelőknek gyorsan megtalálni az egyéneket, az érdeklődésre számot tartó tárgyakat és eseményeket a  több órányi felvétel között.

És így tovább még számos alkalmazási terület nyílik. „Az elemzéstől a cselekvésig” 2023-ban mantrává válik.

Előtérben az eset-definiált hibrid architektúrák alkalmazása

Napjainkban már általánosan elfogadott, hogy a hibrid technológiai architektúra a legalkalmasabb a biztonsági rendszerekhez, a helyszíni szerverek, a felhőalapú számítástechnika és a nagy teljesítményű éleszközök társításához. Ugyanakkor egyetlen architektúra sem felel meg minden forgatókönyvnek. Először pontosan fel kell mérni a konkrét helyzetet és a célokat, majd ezt követően kell meghatározni az azok elérését leginkább segítő hibrid megoldást. Számos tényezőt kell figyelembe venni.

Kétségtelenül jól láthatóak a hálózat szélén lévő megfigyelő kamerákba ágyazott fejlett analitika előnyei. A legjobb minőségű képek elemzése a rögzítés pillanatában biztosítja a szervezetek számára a legjobb esélyt a valós idejű reagálásra.

Ugyanígy a térfigyelő kamerák által generált adatok a valós idejű nézeten túl is hasznosak. A trendek időbeli elemzése betekintést nyújthat a működési hatékonyság növeléséhez. Ennek feltétele viszont    a helyszíni szerverekben, vagy a felhőben található jó színvonalú feldolgozási teljesítmény.

És természetesen vannak – gyakran szabályozás által meghatározott – követelmények az adatvédelemmel és a tárolással kapcsolatban, amelyek országonként és régiónként változnak. Ezek így meghatározhatják a különbséget a helyszíni tárolás és a felhő használata között.

A lényeg, hogy ne kössük magunkat egyetlen architektúrához. Maradjunk nyitottak, hogy mindig az egyedi céloknak leginkább megfelelő hibrid architektúrát hozzuk létre.

A kiberbiztonsági résztrendek megjelenése

A kiberbiztonság fontosságát a megfelelőség követelménye is hangsúlyozza. Az Európai Bizottság javasolt kibervédelmi törvénye minden ágazatban nagyobb követelményeket támaszt majd a hardver- és szoftvergyártókkal szemben, hogy biztosítsák termékeik alacsonyabb sérülési százalékát a piacra kerüléskor, valamint  biztosítsanak megbízhatóbb kiberbiztonsági intézkedéseket a termékek életciklusa során. Természetesen a biztonsági és felügyeleti szektor is ide tartozik majd.

A videofelügyeleti szektorban az adatok hitelességét és biztonságát szavatoló  kiberbiztonsági intézkedéseknek a kamerából a felhőbe történő átvitelük során elengedhetetlen lesz, az értékükbe vetett bizalom fenntartásához. Várható az is, hogy a technológiai gyártók proaktívabb megközelítést alkalmaznak a sebezhetőségek azonosításában többek között külső hibakereső tesztelők bevonásával. Az ügyfelek pedig  – jóval határozottabban mint korábban – átláthatóságot várnak el a biztonsági megoldások kiberbiztonságával kapcsolatban.

A biztonságon túl…

Beszéljünk a biztonsági szektor egy további meghatározó trendjéről. A térfigyelő kamerák erős érzékelőkké váltak. Az általuk rögzített videoinformációk minősége az alkalmazások évtizedei óta évről évre javult. Napjainkban a fejlett analitika révén számos metaadat is létrejön, ez pedig lehetővé teszi a videorendszerek felhasználását a biztonsági folyamatok kontrolálása mellett a létesítmények működési hatékonyságának  támogatására is. Napjainkban a térfigyelő kamerák által létrehozott adatok már más érzékelőkből származó adatokkal is kombinálhatók– hőmérséklet, zaj, levegő- és vízminőség, rezgés, időjárás és egyebek – így nyitott a lehetőség egy fejlett szenzoros hálózat létrehozása, amely elősegítheti az adatvezérelt döntéseket.

Ipari környezetben már tapasztaljuk az ilyen hálózatok használatát a folyamatok figyelése és a proaktív karbantartás támogatása révén. De csak a képzeletünk szab határt azoknak a felhasználási eseteknek, amelyekben ezek a hálózatok alkalmazhatók, de kétségtelenül segíthetnek életünk számos további területén is.

A szabályozások felértékelődő szerepe

Elterjedtségéből és erejéből adódóan a technológiai szektor egésze és az egyes technológiák elkerülhetetlenül fokozottabb szabályozási és döntéshozói ellenőrzés alá kerülnek. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy mindig a technológia felhasználási eseteinek szabályozására kell összpontosítani, nem magára a technológiára, és mindig meg kell felelnünk a helyi, regionális és nemzetközi szabályozásnak.

Az Európai Bizottság kiemelt aktivitást mutat a technológia szabályozásában a polgárok magánéletének és jogainak védelme érdekében. Javasolt mesterségesintelligencia-törvénye arra irányul, hogy meghatározott kockázati kategóriákat rendeljen a mesterséges intelligencia felhasználásához és ez lenne az első jogi keret ezen a területen. De legyen szó a mesterséges intelligenciáról, a kiberbiztonsággal, az adatvédelemmel (GDPR) kapcsolatos követelményekről, a „globális technológia” befolyásának visszaszorításáról, vagy a technológiai szuverenitás megteremtéséről, egyértelmű, hogy a biztonsági szektor technológiai vállalatainak egyre inkább be kell tartaniuk a szigorúbb előírásokat. A kapcsolódó és közismert nehézségek ellenére ezt mindenképpen üdvözölni kell, mivel az üzleti átláthatóság biztosítása és az etikus gyakorlat továbbra is kritikus fontosságú.

Forrás. Axis communications – Johann Paulsson