Egy kutatás szerint a tűz- és biztonsági riasztások több mint 30%-a az elmulasztott, vagy hibás karbantartás miatt történik

Érdekes tanulságokkal bír a brit Samsic létesítménygazdálkodási szolgáltató kutatása, amely  feltárta, hogy a rosszul karbantartott riasztórendszerek felelősek az Egyesült Királyságban a riasztások több mint 30%-ért, így hangsúlyozottan hívják fel a figyelmet a rendszerek periodikus ellenőrzésére és karbantartására. Az IfsecGlobal cikkéből a vélhető vastag hazai „áthallások okán” mi is szemezgetünk

A kutatás, 2021-ben 968 híváson alapult, ahol a riasztás kiváltója feltárható volt, A reagált riasztások jelentős része hibás érzékelők, panelek, és vezetékek miatt következett be. A riasztások 32,5%-a rosszul karbantartott rendszerek, köztük törött alkatrészek okán indult, míg további 11% a személyzet hibája okán – például hibás telepítés – következményeként történt. További 18%-ot pókháló váltott ki, ami rávilágít az érzékelők körüli területek tisztán tartásának fontosságára. A rágcsálók, pókok és más rovarok, amelyek érzékeny behatolás riasztást indíthatnak, adták a vizsgált esetek további 13%-át.

Összességében a riasztások csak körülbelül 19%-a történt valós vagyonbiztonsági okokból   ( időjárási anomália, vízszivárgás,  vandalizmus, tűzeset,  betöréses helyzetek, jogsértések, stb.)  

A Samsic.uk szóvivője elmondta: „Ezek a statisztikák rávilágítanak a riasztórendszerek rendszeres ellenőrzésének fontosságára, annak biztosítására, hogy a személyzet megfelelő képzést kapjon a beállításukról, és hogy a környező területeket is tisztán, rendben és biztonságban kell tartani.

A téves riasztásokat megelőzéshez kapcsolódó feladatok

• A biztonsági rendszerek karbantartása – A hatékony működés érdekében a telepített rendszerek időnkénti karbantartást igényelnek. A CCTV rendszereket legalább évente kétszer, az egyéb behatoló- és riasztórendszereket pedig legalább évente egyszer szükséges ellenőrizni és szükség esetén javítani, beállításukat pontosítani stb..
• Az érzékelők körüli területek tisztán tartása  – Amint azt a Samsic kutatása is mutatja, meglepően sok riasztást váltanak ki az érzékelőn, vagy körülötte lógó pókhálók. Ennek elkerülésére egy nagyon egyszerű módszer a környező terület rendszeres ellenőrzése és tisztítása. Általában maximum öt percet vesz igénybe a terület leporolására és így elkerülhető egy kellemetlen és szükségtelen riasztás az éjszaka közepén.
•  A kezelő személyzet megfelelő képzettsége felkészítése – A legtöbb modern riasztórendszer nem bonyolult és nem is nehéz működtetni, de a rendszerek be- és kikapcsolásáért felelős személyzet biztosítása, felkészítése és szakértelme létfontosságú a rendszer megfelelő működéséhez.
• Kártevőirtás – A megvizsgált lekérdezések 13%-a mutatta ki, hogy patkányok, egerek és más rovarok  is okolhatók a meghibásodásokért.  A kártevőkkel kapcsolatos problémák nyomon követése és időben történő kezelése (irtás) is megelőzheti a problémákat.

Forrás: Samsic,  IfsecGlobal

A következőkben előző cikkünkhöz, két hazai partnercégünk hozzászólását olvashatják (Egy kutatás szerint a tűz- és biztonsági riasztások több mint 30%-a az elmulasztott, vagy hibás karbantartás miatt történik.)

DSC Hungária Kft    

Szembetűnő azonban az a tény, hogy mindössze 19% az éles riasztás, a többi 81% pedig valamilyen oknál fogva téves. Téves riasztások leginkább környezeti hatások, poros környezet, pókhálók kialakulása, rágcsálók által okozott károk (pl.: kábelek elrágása) következtében alakulnak ki.

Bár mi a DSC Hungária Kft-nél nem távfelügyeleti központot üzemeltetünk, hanem disztribútor szerepet töltünk be, de így is közvetve találkozunk a téves riasztásokkal. A szervizünkbe visszaérkező eszközök állapotából egyből látszik a karbantartás hiánya. Sokszor kerül vissza hozzánk olyan érzékelő vagy komplett riasztóközpont olyan állapotban, ahol egyértelműen látszik, hogy bogaras, odafészkeltek a panelre és egyértelműen téves riasztást okoznak. 

Maga a karbantartás hiánya természetesen az egyik fő oka a téves riasztásoknak. A karbantartások alkalmával nem csak a kábelek és kötések vizsgálata, akkumulátorcsere és funkcionális próba az elvégzendő feladat, hanem az eszközök takarítása, pókháló mentesítése is szerepet kap. Sokszor pont a karbantartásra mint költségre gondolnak és nem látják meg benne azt a potenciált, ami a téves riasztások megelőzésére szolgál. A távfelügyeleti cégek sem ingyen vonulnak ki a riasztásokhoz (szolgáltatótól, díjcsomagtól függ, hogy mennyibe kerül a kiszállás) és bizony, ha ez sokszor előfordul, akkor az elég jól kimutatható rendkívüli költséget jelent a tulajdonosnál, ami már megfontolás tárgyává teheti akár a rendszeres karbantartást.

A jól működő rendszer mindenkinek érdeke, mind a megrendelő, mint a szolgáltató érdekelt abban, hogy ne legyenek gyakoriak a téves riasztások. A szolgáltatók oldalán ez egyébként erőforrás foglaltságban jelentkezik, szélsőséges esetekben akár a valódi riasztások és azok hatékony kezelésének a kárára is mehet, hiszen a kivonuló szolgálat egy járőre egy időben csak egy helyen tud megjelenni.

A nem megfelelő használatból adódó téves riasztások sem ritkák, bár itt azért megjegyzendő, hogy a rendszerek kezelése tanulható és nem igényel különösebb képzettséget, csak el kell telni egy kisebb időnek, hogy napi szinten rutinná váljon a rendszer kezelése, élesítés, hatástalanítás, vagy éppen zóna kiiktatás és egyéb kezelési funkciók elsajátítása. Figyelmükbe ajánlom a YouTube csatornánkat, ahol hasznos funkciókról, beállításokról találnak különböző videókat: https://www.youtube.com/channel/UCKyDFdG74jyYBuJI0D4Tr6w

A cikk közel 1000 eset feldolgozásából készít statisztikát, ami jól rávilágít a lehetséges okokra és egyértelműen jelzi, hogy mely területeken lehetne többet tenni a téves riasztások csökkentéséért. Bár a minta a brit piacról van, kíváncsi lennék egy magyarországi kutatásra is, hogy nálunk ezek az okok hogyan viszonyulnak egymáshoz, hogy vajon itt is ezek a százalékos arányok mérhetők-e vagy van-e esetleg jelentős eltérés, és hogy annak mi lehet az oka.

Securiton Kft

A vagyonvédelmi- és tűzjelző rendszerek üzembiztos működése egyaránt érdeke az üzemeltetőnek, de a telepítő/karbantartó cégeknek is. A mostanában kapható eszközök nagyobb része jó minőségű és üzembiztos a megfelelő telepítésük esetében, azaz ha a termékeket arra és úgy használják, amire és ahogy tervezték. De persze az eszközök avulását, az idő múlását és a környezet káros hatásait nem lehet figyelmen kívül hagyni ezeknél az eszközöknél sem. Hosszú távon olyan változások is lezajlanak az elektronikai eszközökben, amelyek bizonytalanná tehetik egy rendszer működését. Ezek a változások a laikusok számára észrevétlenek, de a karbantartást végző gyakorlott szakemberek számára beazonosíthatóak. Ezért fontos a karbantartás és nem azért, mert „kötelező” pl. a tűzjelző rendszerek esetében.

Mit is értünk karbantartás alatt? Egy adott rendszer ciklikus (negyedéves, féléves esetleg éves) gyakorisággal elvégzett felülvizsgálatát. A karbantartás magába foglalja az egész rendszer általános felülvizsgálatát, az egyes alkotóelemek ellenőrzését, a működést károsan befolyásoló tényezők kiküszöbölését, a meghibásodott eszközök felderítését, javítását, szükség esetén javaslattételt a rendszer fejlesztésére, felújítására, esetleges bővítésére. Néhány alapszintű ellenőrzési feladatot a rendszer üzemeltetői maguk is elvégezhetnek. Tesztriasztással például lepróbálható a szirénák működése, sétateszttel ellenőrizhetőek a mozgásérzékelők, rádiós érzékelők esetén elvégezhető akár az időszakos elem-, illetve akkumulátorcsere is.

A vagyonvédelmi rendszerek esetén a tapasztalat azt mutatja, hogy a felhasználók legtöbbször a legegyszerűbb teszteket sem végzik el, ennek következtében az ilyen típusú rendszereknél gyakrabban fordulnak elő téves riasztások. A hibák okai gyakran teljesen egyszerű dolgok: pókháló, lógó vagy lebegő dekorációk, szobanövények, melyek fűtőtestek közelében hőmozgásra jelzést generálnak. Ezeket a felhasználónak kellene rutinszerűen megszüntetnie, elhárítania és így a téves riasztások több mint a felét el lehetne kerülni. Előfordulnak rossz nyílászárók is, melyek huzat mozgására a nyitásérzékelők téves jelzését okozzák. Ősszel gyakoribb a kisebb állatok által generált téves jelzés, amint bejutnak egy védett térbe és ezzel riasztást okozva. Bizonyos érzékelők – főként azok, amelyekben nincs érzékenység állítási lehetőség vagy más speciális, ezen jelzések kiküszöbölésére kialakított és beépített algoritmus – ilyen esetekben gyakrabban jeleznek tévesen, azonban ezek gyakorisága sokkal kisebb az előzőekéhez képest.

Az előbbiek alapján elmondható, hogy a téves jelzések leggyakoribb oka emberi mulasztásból ered, a felsorolásban szereplő okok elhárításának a hiányából vagy a rendszer rossz használatból, így például a vagyonvédelmi rendszereknél gyakran előfordul az, hogy hazaérkezéskor elfelejtik kikapcsolni a rendszert, vagy rossz kódot használnak hatástalanításra.

Nagyobb és komplexebb rendszereknél – például irodai, ipari és hasonló alkalmazások esetében – a téves riasztások okai jelentősen különböznek a lakossági felhasználásúakétól. Az ilyen nagyobb és komplexebb rendszereknél a mai riasztórendszerek sokszor össze vannak „kötve”, azaz valamilyen szinten integrálva vannak a beléptető és/vagy a videómegfigyelő rendszerekkel is. Amennyiben ezek a rendszerek megfelelően vannak integrálva, akkor a téves riasztások nagyon nagy (akár 80%-át!) ki lehet küszöböli a nemzetközi statisztikák szerint. Az ilyen esetekben a téves riasztások meghatározó kiváltó eseménye az, amikor a beléptetőrendszeren keresztül belép egy belépésre jogosult személy a védett térbe úgy, hogy nincs kikapcsolva a riasztórendszer, legyen az „klasszikus” riasztórendszer vagy akár képanalízissel működő videórendszer. Az ilyen jellegű téves riasztások elkerülésére a jól kialakított integrált rendszerek a megoldás, például úgy, hogy nem lehet belépni a védett területre, azaz az olvasó le van tiltva mindaddig, amíg a riasztórendszer nincs kikapcsolva közvetlenül vagy egy meghatározott és jogosult kártya vagy biometrikus azonosító segítségével. Ennek a megoldásnak az előnyét számos ország tapasztalata is bizonyítja az utóbbi évtizedben.

Összefoglalva: a téves riasztások száma minimalizálható a jól megtervezett rendszerrel, a felhasználásnak megfelelően kiválasztott termékek szakszerű telepítésével, a felhasználó(k) oktatásával, annak időszakos frissítésével a szakszerű karbantartások alkalmával. Egy örök érvényű mondás: egy „gyengébb” rendszer is sok odafigyeléssel, megfelelő szakmai kompetenciával sokkal megbízhatóbban és megfelelőbben működik, mint egy – valójában nem létező – „legjobb rendszer a világon”.