2022 -es technológiai trendek a biztonsági szektorban az Axis szerint
„Ha 2022-re tekintünk, egyértelmű, hogy a technológiai innováció ütemét a technológiahasználatba vetett bizalom kiépítésének egyenlő fejlődéséhez kell igazítani. A bizalom egyre fontosabbá válik az egyének, a szervezetek és a jogalkotók számára, ezért érdekes látni, hogy az idei várható technológiai trendjeink közül mennyi köthető össze egy megbízható technológiai ökoszisztéma és végső soron egy intelligensebb, biztonságosabb világ kialakításának szükségességével.” – Johan Paulssonnak, az Axis Communications műszaki igazgatójának előrejelzéseit olvashatjuk.
1. Kapcsolódás hibrid környezetek között
A technológia végfelhasználója számára – a mobiltelefont használó fogyasztótól a videó megfigyelést irányító biztonsági személyzetig – a szolgáltatások nyújtására használt technológiai architektúra láthatatlanná vált. Akár eszközön, akár helyi szerveren, vagy távoli adatközpontban történik a feldolgozás, minden össze van kötve. Biztonsági megoldások szállítóiként rajtunk múlik, hogy biztosítsuk az eszközöket és a rugalmasságot ahhoz, hogy segítsünk partnereinknek eldönteni, melyik a legjobb megoldás egyedi helyzetükre. Tekintettel arra, hogy napjainkra már dominánsan a „kapcsolt” az alapértelmezett technológia, úgy gondoljuk, hogy a legtöbb felügyeleti megoldás végül hibrid lesz; a felhő, a helyszíni szerver és az éltechnológiák kombinálása
2. Új, alapértelmezett kiberbiztonság
Az eszközök, hálózatok és adatközpontok között jelenleg létező több milliárdnyi kapcsolat szinte teljesen elavulttá tette azt az elképzelést, hogy minden szervezet körül határt kell biztosítani. A korábban esetleg létező falak átjárhatóvá váltak, így a biztonság új megközelítése jelent meg: a zéró bizalmi hálózatok (Zero Trust Architecture)
Míg egy évvel ezelőtt előre láttuk a Zero Trust hálózati architektúrák irányába történő gyors fejlődést, most azt hisszük, hogy ez az alapértelmezett megközelítés. A Covid-19 világjárvány itt is szerepet játszott, mivel a rugalmas munkavégzés során több eszköz csatlakozott távolról a nyilvános interneten keresztül. A Zero Trust megközelítés* alkalmazása – a korábbi állapotokkal szemben – magában foglalja az egyes eszközök biztonsági profiljának értékelését, ellenőrzését minden egyes csatlakozáskor, ami – egyebek mellett – jelentős hatással van a videó megfigyelőiparra is. Az aláírt firmware, a rendszeres szoftverfrissítések, a biztonságos rendszerindítás, a titkosított adatok/videó és a biztonságos személyazonosság az ügyfélmegoldások higiéniai tényezőivé válnak, a „jó, hogy megvan” elv helyett helyett a „kötelező” lesz.
3. A hitelesítés megkerülhetetlen
Míg a kiberbiztonság nulla bizalmi megközelítése a csatlakoztatott eszközök és alkalmazások adatainak hitelesítésére összpontosít, ugyanígy a videó megfigyelés hitelességének megállapítása is alapvető fontosságú az értékébe vetett bizalomhoz. A felvételek rögzítés utánif manipulálása, valamint a manipulált képek készítésének megnövekedett kifinomultsága azt jelzi, hogy a felvételek hitelességét egyre gyakrabban kérdőjelezik meg, Ezért elengedhetetlen, hogy a videokamerás megfigyelés vitathatatlanul hiteles legyen.
Ez azonban a biztonsági ágazat egészét érinti. Ezért elengedhetetlen, hogy az iparág olyan kezdeményezések mögé csatlakozzon, amelyek szabványosítják a videó megfigyelő kamerákkal rögzített videofelvételek hitelességét biztosító megközelítéseket, ideális esetben nyílt forráskódú szoftverekkel és kezdeményezésekkel.
4. A mesterséges intelligencia útja: általános használat és elfogadás
Lehetetlennek tűnik technológiai trendekről szóló bejegyzést írni a mesterséges intelligencia (AI) említése nélkül. Sokan azzal is vitatkoznának, hogy a mesterséges intelligencia már nem trend, hanem valójában mindannyian értékes mesterséges intelligencia- és mélytanulás-alapú szolgáltatásokat használunk és vagyunk „bombázva” ezekkel akár napi szinten.
A véleményünk változatlanul az, hogy a technológiát önmagában nem kellene szabályozni, de az AI-alapú technológiák és alkalmazások fejlesztésével és használatával kapcsolatos jogszabályokat és szabályozásokat minden mesterséges intelligenciát alkalmazó szervezetnek be kell tartania. Arra számítunk, hogy nagyobb hangsúly kerül azokra a kezdeményezésekre, amelyek biztosítják, hogy a mesterséges intelligencia etikusan és elfogultságtól mentesen valósuljon meg.
5. A COVID-19, mint katalizátor
A világjárvány hosszú távú hatása üzleti és technológiai szempontból számos módon nyilvánul meg, mint például az alacsony/érintésmentes technológiák használata a hozzáférési pontokon, valamint intelligens videómegoldások a társadalmi távolságtartás és a közegészségügy biztonság támogatására. Ez a helyzet ugyanakkor a biztonsági ágazat egyes szektorai számára széleskörű piaci és egyúttal innovációs lehetőségeket biztosított.
Mindemellet a világjárvány jelentős problémákat okozott az ellátási láncokban, egyúttal alkatrészhiányok is kialakultak. Mindezek „összekapcsolt” jellege azt jelentette, hogy a félvezetők globális hiánya számos ágazatban jelentős problémává vált, a fogyasztói technológiától az autógyártásig. Ez viszont oda vezetett, hogy több szervezet – köztük a Tesla, az Apple és a Volkswagen – kinyilvánította, hogy saját félvezetőt vagy rendszert a chipen (SoC) tervez.
Ilyen fejlesztésekre a biztonsági ágazatban is számítani lehet, mint ahogy ezt már megtette elsőként az Axis is, saját fejlesztésű ARTPEC chipjével.
6. Az 5G megtalálja a helyét
Szakmánk számára egy új technológia csak akkor válik trenddé, amikor elkezdünk értékes használati eseteket látni a biztonsági és felügyeleti szektorban.
Ennek a folyamatnak az indulását figyelhetjük meg az 5G-vel. Míg a technológia körüli hírverés nagy része a fogyasztói alkalmazások hálózati teljesítményének javítására irányult, az 5G hálózatok valódi potenciált mutatnak a videofelügyeleti megoldások terén, és kiberbiztonsági szempontból is lényeges előnyökkel járhatnak. Ugyanakkor a felügyelet zökkenőmentes integrálódásának a feltételeit is meg kell teremteni.
Fenntarthatóság
Végül minden trendet a fenntarthatóság szűrőjén kell áteresztenünk. A fenntarthatóságot már valamennyi tevékenységünkbe be kell ágyazzuk: a termékek tervezésébe és gyártásába, az üzletmenetünkbe, a beszállítóink teljesítményébe. Mindezt a környezeti hatásunk csökkentése érdekében.
A kamerák energiahatékonyságától és a felhasznált (és újrafelhasznált) anyagoktól kezdve, a gyártási és szállítási helyig és az új technológiák és üzleti gyakorlatok etikai vonatkozásaiig az alkalmazott és fejlesztés alatt álló technológiák fenntarthatósági kritériumok alapján történő áttekintése és az annak való megfelelés kritikus fontosságú szempont lesz.
Forrás: Axis.com
*Mi is a „Zero Trust Architecture” vagy a ZTA? Röviden: egy módszer a szervezet hálózata kiberbiztonsági infrastruktúrájának tervezésére. Az elve, hogy a hálózat egyetlen részében sincs implicit bizalom, folyamatos a hálózati forgalom ellenőrzése. A Zero Trust modellt azzal a céllal fejlesztették ki, hogy enyhítse a hálózatot ért támadások potenciális fenyegetését és növelje a biztonsági helyzetét. A szerk.
