A mai videó megfigyelő rendszereket gyakran megelőző elemként, valós idejű megfigyelés vagy automatikus eseményértékelés eszközeként tervezték. De ha valódi bűnügyi nyomozásról van szó, semmi sem olyan fontos, mint a minőségi felvétel. Martin Spurný, a Cseh rendőrség igazságügyi szakértője, 18 éves tapasztalattal a háta mögött gyűjtötte csokorba a témához kapcsolódó gyakorlati problémákat.
Amikor egy nyomozó térfigyelő kamerát lát a tetthelyen, akkor a nyomozás első lépéseként nyilvánvalóan meg akarja nézni a felvételt. A felvételek azonban túl gyakran gyenge kriminalisztikai minőségűek, és visszatérő problémák merülnek fel a kamerák telepítésével kapcsolatban, amelyek jelentősen megnehezítik a munkájukat. Íme a hét leggyakoribb probléma, amelyet látunk.
1. A bizonyíték a kamera látószögén kívül van
A térfigyelő kamerák kihelyezésének nagy része ma még megfelelő biztonsági elemzés nélkül történik, amelynek pontosan meg kellene meghatároznia, hogy a kamerát milyen célra használják majdf és milyen látószög szükséges a legfontosabb események és részletek rögzítéséhez.
Egy rosszul elhelyezett kamera fontos részleteket hagyhat figyelmen kívül
El kell dönteni, hogy a helyszín csak egy bizonyos részére szükséges a kiemelt figyelem, vagy valószínű, hogy a felvételeknek összességében is pontosabb részleteket kell feltárniuk. A rossz kamera kihelyezés eredménye lehet pl. amikor „helyzet ellenére” sem találnak embert, eseményt a megfigyelt területen, vagy már a távolság okán sem valósítható meg a pontosabb felismerés. A rossz kameraállás tipikus példája olykor az üzletekben, amikor egy rabló sapkával a fején jön a pénztároshoz, de a felülről néző kamera nem látja az azonosítást segítő fontos jellemzőket.
2. A PTZ kamera éppen a kritikus pillanatot hagyja ki A pan, tilt, zoom (PTZ) kamerák népszerűsége néha akadályt jelenthetnek a törvényszéki szemszögből. Például 5-10 különböző PTZ-állású városi utcára telepített kamerában az automatikus pásztázás beállítás egyszerűen értelmetlen, ha hirtelen incidens történik. Ellenkezőleg, statikus multiszenzoros, vagy panorámakamerák használatakor a gyanúsított a legtöbb esetben megjelenik a kamera nézetében, és az igazságügyi szakértők könnyebben tudják bizonyítani, hogy a felvétel egyetlen megbízható eszközről származik és a felvételt nem manipulálták.
3. Rossz felbontású képek analóg kameráktól Bár az analógról az IP-kamerákra való folyamatos átállás sokkal jobb felbontást hozott és a Full HD immár szabványnak számít az új telepítéseknél, a rendőrségi nyomozás során minél több részletbe történő betekintésre van szükség. A nagyobb felbontás természetesen biztosítja ezt és így jobban válnak azonosíthatóvá az emberek és a tárgyak. A régi analóg kamerák homályos és szemcsés képeivel ellentétben a Full HD, vagy 4K felvételek lehetőséget adnak a nyomozóknak, hogy a fontos részletek mellett, a legújabb intelligens elemző megoldásokat is alkalmazzák a kiváló minőségű videofelvételeken, ami jelentősen növelheti a sikeres nyomozás esélyét.
4. Részletvesztés a képkockák között A nyomozók gyakran találkoznak régebbi kamerarendszerek által készített felvételekkel, amelyek az alacsony képsebesség miatt nem használhatók. Még a legújabb hálózati kameráknál is, ahol a képkocka sebesség akár 60 képkocka/s (fps) is lehet, a probléma ismét előfordulhat, ha a telepítők vagy a felhasználók sávszélességet, vagy tárhelyet akarnak megtakarítani és ennek érdekében csökkenteni akarják a képkockasebességet. Itt is mérlegelni kell, hogy milyen jelenetet keresünk. Például egy nagy közterületet felügyelő rendszer nem igényel olyan nagy azonosítási pontosságot, mint egy jármű rendszámazonosító rendszere, vagy egy készpénzszámlálási folyamat. Ha egy 4K-s kamera rendkívül részletgazdag, de csak 5 képkocka/mp-es videót ment el, nagyon nehéz lesz azonosítani a mozgó autót a jelenetben. Egyszerűen fogalmazva, ha a felvételt azonosításra szeretnénk használni, akkor a képfrekvencia soha ne essen 15 fps alá, ha pedig mozgó járműveket szeretnénk azonosítani, akkor a frekvencia legyen legalább 25 fps.
5. Fekete sziluettek vagy fehér „szellemek” A kihívást jelentő fényviszonyok között való jó minőségű felvétel képességét nagymértékben határozza meg adott kamera technológiai szintje. Például az Axis WDR biztosítja a dinamikus kontraszt maximális szélességét, amely alkalmas törvényszéki bizonyításokhoz is. Mindemelett a kamera telepítése során be kell tartani az alapelveket: lehetőleg ne helyezzünk el erős fényforrásokat a kamera felé, a helyszín megvilágítása lehetőleg egyenletes legyen. Telepítéskor ügyelni kell arra, hogy a külső világítás, vagy az időzített világítás ne zavarja a helyszínt. A kamera használata előtt meg kell győződni arról, hogy az adott technika a nap különböző szakaszaiban is képes kezelni a fényviszonyokat. Speciális eset az IR alkalmazási szükséglet is. Itt fontos a megvilágítás megfelelő helyének kiválasztása a megfigyelt objektumok távolsága alapján, valamint annak kockázatnak a kalkulálása, hogy a színspektrum a hőmérséklettől függően eltérően jelenhet meg.
6. Valóban akkor történt?
Az egyik legélesebb kérdés, amellyel szinte minden digitális adatot érintő bírósági tárgyaláson szembesülnek a dátum és az idő beállítása. Lényegében ez a védelem egyik alapvető eszköze – ha ebben bármilyen, akár legkisebb eltérés is adódik, azt a védelem esetenként a saját javára tudja fordítani. Ezért az egyértelmű bizonyítékok nem csak a törvényszéki nyomozásban kulcsfontosságúak, de a teljes vizsgálati folyamatban is. A nem megfelelő kamerabeállítások sokkal ronthatják a helyzetet. Például előfordulhat, hogy a kamera nincs beállítva a téli és nyári időszámítás automatikus frissítésére, vagy a telepítés során a naptáradatok nem lettek szinkronizálva a felvevő eszközön lévő adatokkal. Szerencsére a modern VMS megoldja ezeket a problémákat. Az eredetiség ideális bizonyítéka a jövőben egy dinamikus vízjel lehet, amely biztosítja a dátum pontosságát és a felvétel sértetlenségét.
7. Pókhálók és egyéb problémák
Az említettek mellett persze vannak olyan triviális problémák is, amelyek döntő szerepet játszhatnak az elvárt minőségű képalkotás elmaradásában. A rendszeres karbantartást igénylő technikákban (márpedig ez olyan „üzem”) a rosszul fókuszált kamerák, a koszos üveg a kamera fedőn, a pókhálók és egyéb külső szennyeződések, mind csökkenthetik a felvételek minőségét és akár felhasználhatóságukat is a bizonyítási folyamatokban. De ugyanígy a hibás kábelcsatlakozások, vagy az adattárolást nem tartalmazó felvevőegység is jelentheti azt, hogy fontos bizonyítékok nem kerülnek rögzítésre, kigyűjtésre. A gondatlanság, vagy a bizonyítékok szándékos eltávolítása is kritikussá teheti a dokumnetumok jobb védelmét. Remélhetőleg a személyes adatok iránti nagyobb felelősség, valamint a GDPR által szabályozott alaposabb nyilvántartási, kötelezettségek is segíteni fogják hogy a videomegfigyelési (felügyeleti) rendszerek azt a célt szolgálják, amire szánták.
Forrás. axis communicationas
