Magyarul „Csillagközi romboló” címen futott egy sorozat, melynek előzetes tv filmének (mozijának?) egyik jelenetében, a rejtélyes félig ember – félig gép „próféta” kevéssé nemes halálát megelőzően (az „utolsó szó jogán”) mindössze ennyit mond: „Egyszer ez már megtörtént, s meg fog történni újra, és újra és újra…” …. Nem látom a kellő mértékű erőfeszítést az MI-alapú technológiában rejlő lehetőségek kiaknázására

Előre bocsájtva

A legkevésbé sem vagyok próféta, de megint úgy érzem magam, mint a 2000-es évek elején. A történelem ismétli önmagát. 2003-ban már vagy 7 éve létezett az „új csoda” (IP alapú CCTV kamera), vitorlát bontott az új technológia zászlóshajója (ez itt nem a reklám helye, de az Aspectis Kft-re gondolok) itthon is. Láthatóan, hónapról-hónapra érett az analóg világunkat nyugdíjazni készülő technológia; mégis, a közbeszéd még évekig arról szól, hogy miért nem lehetséges a tényleges áttérés az IP-re. Mármint, ha a CCTV-ről van szó.

Szinte hallom, amint felszisszen a nyájas olvasó, miszerint ma is léteznek még „analóg” CCTV eszközök. Azt, hogy mennyire tekinthető analógnak a HD-TVI/-CVI, AHD és társaik, a „szakértők” még vitáznak, és senki álmait/meggyőződését sem kívánom megzavarni, így állást most nem foglalok. Annyi bizonyos, hogy egy tényleges piaci igényre reagáltak az „analóg HD” CCTV megoldások. Egyrészt ott volt az a teméntelen-millió kilométernyi kihúzott koax. kábel, valamint számtalan, alig pár éves, jó minőségű, már magasnak tekinthető szolgáltatáskészlettel rendelkező (de messze HD alatti felbontású) analóg kamera, melyeket a tulajdonosok még csak életveszélyes fenyegetések hatására lettek volna hajlandók lecserélni. Arról nem is beszélve, hogy a („hagyományos” biztonságtechnikában utazó) telepítők sem igazán kívántak az informatika világának mélységeivel olyan szinten megismerkedni, amit egy nagykameraszámú IP CCTV rendszer megkövetelt volna. Rövidre fogva, a „HD Analóg” win-win megoldás volt a piac jelentős többsége számára. Mindenki csak nyert vele. A CCTV rendszer tulajdonosának elegendő volt csak a rögzítőt lecserélnie, meg még egy-két kamerát HD felbontásúra, hogy elmondhassa: halad a korral. A telepítőnek sem kellett jelentős mértékű új technológiai tudást elsajátítania, enyhe túlzással „plug&play” jelleggel lezavarható volt a csere. Egyedül talán az IP CCTV-re erőteljesen fejlesztő nagy gyártók nyomtak el néha egy kevés szitkot a szájuk szegletében, de ők sem teljes meggyőződéssel, hiszen az IP CCTV piac is hihetetlen tempóval bővült.

Szubjektív meglátásom szerint, a „HD Analóg” CCTV technológiák a keserű, nagyméretű pirulák bevételét „támogató” ostyalap szerepét töltötték be. (Aki nem tudja, milyen ostyalapról beszélek, az kérdezze meg orvosát vagy gyógyszerészét – esetleg a szüleit!)

Az „IP-helyettesítő” technológiák és nem mellesleg a végfelhasználói igények fejlődése maga után vonta a biztonságtechnikai telepítő szakma fejlődését – most az IT integrátorok piaci beszüremlését és a villanyszerelők egyre növekvő térnyerését nemes egyszerűséggel hagyjuk figyelmen kívül.

Újabbnál újabb megoldásokkal, képességekkel bővültek a „HD Analógok”, melyek még ugyan nem közelítették meg az összetettebb IP rendszerek megkívánta extra szaktudásmennyiséget, de már jóval komplexebb (telepítői/felhasználói) megközelítést kívántak meg.

Részben a végfelhasználók jelentős hányada ma már elvárja, hogy távolról is rátekinthessen CCTV rendszereire. Önmagában már csak ez maga után vonta az IT/IP kompetenciák (akart/akaratlan) növekedését. Továbbá a legújabb „HD Analóg” technológiákban (Turbo HD 5.0., HDCVI 6.0 PLUS) meghonosodó „MI” (mélytanuló) algoritmusok már olyan tartalomelemzési – ide értve a mozgó objektum klasszifikációját és képszegmens (előtér, háttér stb.) megkülönböztetésére képes – eljárásokat tettek lehetővé, melyeket vétek lett volna hagyni parlagon heverni. Most a képfelbontás növekedéséből (akár 8MP / 4K), a PoC (power over Coax.) stb. technológiákból fakadó lehetőségeket ne részletezzük.

Rövidre zárva: a „HD Analóg” világ lassan, de biztosan megágyaz a közel teljes IP átmenethez. Rendben, ez nem holnap lesz, de olyan 8-10 éven belül bizonyosan.

A probléma mindössze annyi, hogy (némi jóindulattal) ismét 5-10 éves elmaradásban vagyunk – jelen korunkban rendelkezésre álló fejlett technológiák alkalmazásával kapcsolatos affinitás és kompetencia vonatkozásában. Talán nem volt annyira látványos az MI/AI (mesterséges intelligencia) térnyerése, mint 20 éve a CCTV IP átalakulásának folyamata. Mindazonáltal, nem látom a kellő mértékű erőfeszítést az MI-alapú technológiában rejlő lehetőségek kiaknázására. Lehet azt mondani, hogy erre van piaci igény. Elismerem, Mariska néninek Dabason valószínűleg nincs szüksége arra, hogy megállapítsa, milyen típusú jármű jöhetett be az udvarára. Ezen kivételektől eltekintve, a piaci igény az esetek többségében csak egy zseniális ürügy úgy a „csináljuk meg”, mint a „hagyjuk a csodába” mentalitás kivirágzására. Alapvetően nincs egyikkel sem probléma, hiszen amíg van bevétel, addig nagy probléma nincs. Mindössze (nekem) kínos, hogy egy ilyen szellemi kapacitással rendelkező országnak (Mo.) ilyen talentumokat halmozó piacán (biztonságtechnika) nem lehetséges azt elérni, hogy ne csak néhányan vegyék fel a korszellem sebességét és kínáljanak ügyfeleiknek jövőbe mutató megoldásokat. Tudom, ez egy népbetegség, nálamnál bölcsebb közgazdászok és gazdaság-filozófusok a megmondhatói, hogy a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája az a bizonyos „plusz”, a hozzáadott érték hiánya. 20+ évvel ezelőtt a biztonságtechnikában eléggé nehéz volt (de nem lehetetlen) jelentős hozzáadott értéket prezentálni. Az „IP-sedés” ennek lehetőségét kínálta fel – kis túlzással mindenkinek – és az MI a lehetőségek határait még kintebb tolta. Mindössze keresni kellene a lehetőségeket és végre nem (csak) az árak területén versenyezni ezen az aprócska kis piacon. A kivételek, mert vannak(!), legyenek szívesek a kabátot (az előbbi sorokat) nem magukra venni!

A trendekről

Volt egy öreg szülész-nőgyógyász professzor, akiről az a fáma járta, hogy minden egyes várandós páciensének pontosan megmondta, mi lesz a születendő gyermekének a neme (ez még az ultrahang előtt történt). Egyik rezidense vette a bátorságot, s megkérdezte az „Öreget” az ő nagy titkáról. A válasz nagyjából így hangzott: Megtudakoltam, hogy mit szeretnének a szülők és pont az ellenkezőjét jósoltam. Ha az lett, amit én mondtam, tovább nőtt a „tévedhetetlenségem” híre. Ha az lett, amit a szülők szerettek volna, ki gondolt már azzal, hogy mit is mondott ez a vénember néhány hónappal ezelőtt.

A nagy és komoly biztonságtechnikai „trendelemzések” valójában a „Prof.” módszerének első felét veszik figyelembe: arra akarnak rájönni, hogy mit szeretnének a „szülők” (a piac szereplői). Azon elemzéseket, melyek egyes nagy gyártók vezetői szájából hangzottak el, most nem is venném ide, mert azok az esetek 99%-ában marketing üzenetek.

Ez „egyszerűség” kedvéért most bontsuk ketté a kérdést hazai és globális térfélre; hiszen mint az a bevezetőből is kiderülhetett, a kettő között (sajnos) markáns különbségek vannak.

Globális CCTV trendek

Őszintén irigylem Batsányi Jánost. Neki elég volt annyit leírnia, hogy „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!” Ma már annyi helyre kellene vigyázó szemeinket vetni (ha a CCTV technológia jövőjét) kutatjuk, hogy az egy embernek komoly gondokat okozhat.

Elöljáróban szeretném jelezni, hogy a 0. trend, mely ritkán jelenik meg a CCTV technológiák jövőjét kutató elemzések listájában az az „all-in1” integráció. Ha találgatnom kellene, a jövő technológiája „keretrendszereken” fog alapulni, melyeket mindenki saját ízlése és igényei szerint fog hardverekkel és szoftverekkel kitölteni. Az, hogy egy ilyen keretrendszer elsősorban biztonsági / épületirányítási / gyártásfelügyeleti / logisztikai menedzsment stb. feladatot fog ellátni, az a megrendelő igényeitől függ majd, valójában mindezeket közel egyenlő arányban is támogathatja majd a jövő szuperszoftvere.

Ha őszinték akarunk lenni, a trendek felvázolása során már nem létezik olyan, hogy a „piac igénye/véleménye”. Egyszerűen azért, mert a nagy gyártók (és egyes kormányok) zseniális marketingkommunikációval terelgetik a közgondolkodást e téren is. Ezzel persze nem azt mondom, hogy ezek nem létező irányvonalak, mindössze annyit szeretnék jelezni, hogy leheletnyi túlzással valamennyi trend egyetlen fő vonal támogatása érdekében formálódik. Ez pedig nem más, mint a:

Mesterséges Intelligencia (alias MI, vagy AI). Kényelmes azt hinnünk, hogy az MI kizárólag a minél hatékonyabb tartalomelemzést és visszakeresés támogatást szolgálja. Valójában, ez csak a kezdet. Hatékony és látványos eredményeket mutatnak fel ezek a funkciók és magas valószínűséggel kb. 3-5 évig ezek fognak dominálni, de ez még mindig csak a kezdet. A cél az, hogy az MI legalább 75-80%-ban fel tudja váltani az emberi tényezőt a rendszerben. Azaz, ne csak elemezni legyen képes, de a beérkező, exponenciálisan növekvő forrásból származó adatokra támaszkodva „önálló” döntéseket hozhasson, tovább növelve a biztonságtechnikai rendszerek hatékonyságát. Ha az összes többi, jelenleg futó trendet mélyebben megvizsgáljuk, akkor a végkifejletet tekintve az 1. számú trend virágzását/fejlődését támogatják.

A kiberbiztonság is egy ilyen másodlagos(?) trend. Természetesen, ezzel nem csökkenteni kívánom a probléma fontosságát. Az CCTV IP-sedésével annak kibertámadásokkal szembeni kitettsége napról napra növekszik. Elég csak azokra hírekre gondolnunk, melyek arról szóltak, hogy IP CCTV rendszert felhasználva indítottak DDOS támadásokat hackerek. Már ez is igen komoly probléma, de messze eltörpül az MI-re épülő jövő tükrében. Képzeljünk el egy 75%-ban önállóan tevékenykedő rendszert. Mi lehet az eredménye, ha egy „kedves, kapucnis fiatalember” képessé válhat ennek befolyásolására?! Különösen, ha nem csak vagyonvédelmi, de mondjuk épület-/gyártásvezérlési funkciók is csatlakoznak az adott CCTV megoldáshoz. Könnyen belátható, miért trend a kiberbiztonság.

A felhő alapú technológiák, mint trend, kapcsán számos kérdés merül fel bennem. Részben azért, mert már olyan 5-10 éve „trend”, látványos előrehaladás nélkül. A biztonságtechnikában, jelentős valószínűséggel, a biztonsági megfontolások végett nem aratott osztatlan sikert a „felhő”. Mindazonáltal, a jövő egyik útja biztosan ezt lesz; ha más miatt nem, hát azért, mert az MI-alapú megoldások tanulásához, fejlődéséhez irgalmatlan mennyiségű adat szükséges. Ezek legegyszerűbben elérhető „tárhelye” a felhő. A szakmai nagyjai főként a tárolás szempontjából emlegetik a felhőt, de az „XY-mint-szolgáltatás” (XY = MI, VMS stb.) jellegű megoldások nagyobb arányú terjedése is borítékolható.

Az IoT-ot (dolgok internete) egyesek külön trendként értelmezik, de szubjektív meglátásom szerint, a fentebb említett 0. és a felhő trend keretei nélkül nem értelmezhető hasznossága a biztonságtechnika vonatkozásában. Kétségtelen, hogy rohamosan növekszik azon eszközök és megoldások száma, melyeket egy CCTV rendszerhez csatlakoztatva kiterjeszthetővé válnak az adott rendszer határai. Arról már nem is beszélve, hogy az MI mennyit profitálhat az IoT eszközökből szerzett adatokból.

A fényérzékenység javítása, illetve a képfelbontás növelése örökzöld trendek. A fényérzékenység vonatkozásában, legnagyobb sajnálatomra, átütő sikerekről nem mernék beszámolni. Mielőtt szó érné a ház elejét, igen, tudom, vannak első látásra fantasztikus eredmények, melyeket ha jobban megvizsgálunk, akkor kiderül, hogy persze van egy kis algoritmikus csoda a „színfalak mögött”, de a technológiai keretek kitágítása, átlépése nem történt meg. A profi algoritmusokat nagyobb (1/2”, vagy feletti) méretű CMOS-ok és profi (jellemzően 1.0, vagy alatti f-stop értékű) optikák szolgálják ki (IR és látható fényű LED-ek mellett). Már egy évtizede folyik az ún. „organikus CMOS-ok” fejlesztése, melyek állítólag kenterbe fogják verni a maiakat, de a CCTV világában sem igazán jelentek még meg. A képfelbontás növelése sem valósulhat meg, csak a már ismert vastengely (képalkotó mérete-fényérzékenység) figyelembe vételével.

Itt most nem sorolom fel az összes, trendnek beállított, trend jellegű irányvonalat. Nagyjából másodlagos kérdés, hogy a végponti, avagy a központi eszközben találhatóak az analitikai képességek. Különösen a „felhő trend” tükrében másodlagosak ezen „problémák”. Az bizonyos, hogy különösen a „felhő”-t alapul véve, trend (lesz) az, hogy az analitikai (és egyéb MI-alapú) szolgáltatások egyre közelebb kerülnek a tényleges(/jellemző) felhasználási helyhez; amennyiben a kellő (költséghatékony) erőforrások rendelkezésre állnak, akár végponti eszközbe is.

Ehhez hasonlóan nem tartom önálló trendnek a COVID-19 végett felkapott hőkamerás, valamint az egyre terjedő csináld magad megoldásokat sem – az utóbbit maximum piaci és nem technológiai trendeknek, az előbbit még annak sem. Továbbá az „úgymond-trend” kategóriába sorolom az adatvédelmi törvények által kikényszerített (már jelentős ideje létező / „upgradelt”) technológiai megoldásokat is.

Itthoni CCTV trendek

Magától értetődően, a világban „dúló” trendektől itthon sem tudunk szélsőségesen elvonatkoztatni. Mindazonáltal, a magyar piac jellegzetessége, hogy azért igyekszik minél inkább „függetleníteni” magát a nemzetközi – főként a nyugati országokban tapasztalható – trendektől. Ezért, ami a hazai viszonyokat és CCTV trendeket illeti, jelentős változásokkal nem számolok az elkövetkezendő 3 évben. Feltételezhető, hogy az IP-alapú megoldások értékesítése növekedni fog, vélhetően a lakossági szegmensben is erősödni fog ezen megoldások pozíciója. Azonban, amíg létezni fognak és fejlesztik a „HD Analóg” megoldásokat, addig Magyarország (is) stabil felvevő piaca lesz a nevesebb és névtelenebb „kicsi-olcsó-egyszerű” CCTV termékeknek.

Merem állítani, hogy itthon is egyre inkább növekedni fog a kisebb-nagyobb integrált rendszerek száma, ahol egyre szervesebb egységet alkot majd CCTV / beléptetés / behatolásjelzés / épületvezérlés stb. Ezt részben a piaci igények alapozzák meg, részben a telepítők magasabb profit iránti természetes törekvése.

Sajnálatos módon a magas hozzáadott értékű CCTV (-re épülő) megoldások fejlesztése/telepítése továbbra is az integrátorok 1%- a pályája marad. A hozzáadott értéken (itt és most) azon, magas technológiát képviselő megoldásokat értem, melyeket a telepítő nem a „polcról levehető” megoldások, hanem saját hozzáadott tudás/munka/fejlesztés révén szab a megrendelő igényeihez; a CCTV feladatkörén túlmutató funkciókat kiszolgáló rendszereket hozva létre.

Utóhang

Lehet, hogy egy kicsit pesszimista voltam a magyar piac jövőjével kapcsolatban. Kérem, sértésnek senki se vegye. Pusztán az aggodalom hangja szól belőlem, hiszen ismerem a szakmánkban lévő szürkeállományt és tudom, sokkal többre lenne képes, mint amit ma ebből megmutat.

Fontos kihangsúlyozni, még egy tartós trendet is boríthat, amennyiben a kormányok jelentősen beavatkoznak a piac működésébe. Ilyen gyorsan lecsengő hatás volt a COVID-19 kapcsán nagyobb tömegben értékesített hőkamerák esete, vagy (részben a CCTV-n kívüli példával élve) déli határzár építtetése, mely irreálisan torzította (1 évre) a kerítésvédelmi rendszerek piaci eredményeit.

A kormányzati beavatkozások sorába tartozik a jól ismert kínai példa (melyet egyre nagyobb arányban vesznek át más országok is), melynél a kormányzat a biometria eredményeit felhasznával kívánja a lakkosság vélt, vagy valós érdekeit szolgálni. Egy ilyen döntés nem csak a biometriai megoldások, de a CCTV technológiára / piacra is jelentős hatást gyakorolhat.

Közelebbi példa az EU és Magyarország digitális stratégiája, mely olyan technológiák, mint az okosvárosok, MI, önvezető járművek, dróntechnológia, 5G (és 6G) terjedését kívánják ösztönözni. Azt itt soroltak közül az MI és az 5G támogathatja a CCTV-t, míg az összes többi elképzelhetetlen a video-biztonságtechnika aktív „részvétele” nélkül. Persze, hogy mind ebből mi fog megvalósulni, az a jövő zenéje.

Szerző: Szilárd Csaba