Ritka lehetőségként, egy országos gigaprojekt részleteibe avat be minket a következőkbe az Erando Kft. A cég 60 napelempark integrált vagyonvédelmi rendszerét kivitelezte szerte Magyarországon. A tervezéstől a telepítésen keresztül az utómunkákig, cikksorozat keretében követhetjük végig a folyamatok szakmai közérdeklődésre számot tartó részleteit Keneseí Kristóf projekt vezető mérnök „vezetésével” és számos olyan praktikus ismerethez is juthatunk, ami a konkrét projekttől eltekintve is segítheti munkánkat. A szerk.
Mit is nevezünk gigaprojektnek? Erre a kérdésre szakáganként más és más választ kapunk. Egy nemzetközi logisztikával foglalkozó cégnek nyilván más léptékei vannak, mint egy hazai kis-, közép- vagy nagyvállalatnak, de egy szakmán és régión belül már jobban behatárolható ez a kérdés. Az ERANDO Kft. 1995-ös alapítása óta számos, országos lefedettséget megkövetelő, integrált biztonságtechnikai rendszert telepített, tervezett és tart karban magas megrendelői igényeket támasztó állami és magán szervezet részére, így nem ismeretlen feladat számunkra a komplex feltételrendszerrel és magas rendelkezésre állási kötelezettséggel „megterhelt” projektek kivitelezése, rövid határidővel.
Számos nagy léptékű beruházás megvalósításában vállaltunk már szerepet 25 éves fennállásunk óta, jó példa erre a villamos alállomásokon telepített integrált rendszer, a Paksi Atomerőműnél végzett évtizedes projekt- és karbantartási munka, a MÁV pályafelújítási projektjei, vagy a számtalan térfigyelő rendszer, melyek telepítésében, üzemletetésében, illetve javításában a mai napig részt veszünk. Bátran jelenthetjük ki, hogy minket már kevés meglepetés érhet ebben a szakmai térben, mégis amikor 2019 nyarának végén megismertük ezen cikkben tárgyalt projektünk előzetes információit, tudtuk, hogy komoly, professzionális kihívás elé nézünk. Az ERANDO Kft. vállalatirányítása nem támogatja, sőt, nem is teszi lehetővé a meghátrálást a hasonló szakmai, emberi, illetve szervezeti kihívásokban, így belevágtunk a 2020-as év egyik, számunkra leginspirálóbb projektjébe: 60 napelempark (más szóval PV, azaz PhotoVoltaic – fotoelektomos erőmű) integrált vagyonvédelmi rendszerének tervezésébe és kivitelezésébe szerte Magyarországon. Az évtizedes rutin ellenére a munka lezárása után kijelenthető, hogy rengeteg új élményt, tapasztalatot szereztünk, melyeket ebben a hatrészes írássorozatban szeretnénk megosztani a Kedves Olvasóval.
A „Csapat” kialakítása
Az első lépés egy új projekt beérkezésekor mindig a belső erőforrás-management. Kisebb léptékű munkáknál ez könnyebb feladat, hiszen csak egy kompetens projektvezető mérnököt kell kijelölni, aki menedzseli a felmerülő feladatokat és végzi a kétirányú kapcsolattartást a munka elvégzése során. Egy nagyobb léptékű megbízás estén már nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen egyértelmű, hogy egyetlen ember képtelen összefogni a földrajzilag és ütemezésben is szerteágazó és különböző jellegű feladatcsoportokat, itt projekt-csapatot kellett létrehozni.
Egy csapat kialakításánál fontos az egyéni kompetenciák és erőforrások vizsgálata, tehát nem elég azzal számolnunk, hogy egy feladathoz például három fős mérnök-team szükséges, át kell gondolnunk azt is, hogy milyen emberi tulajdonságokkal rendelkező kollégát választunk az adott projekthez, illetve, hogy az ő habitusa, képességei, kompetenciái hogyan illeszthetők a csapat többi tagjának adottságaihoz.
Az első és legfontosabb eleme egy jó projekt-teamnek a „tervező típusú” mérnök. Ő akkor is fontos szereplő, ha már kész kiviteli tervekből dolgozunk, hiszen a papír és a valóság között bizonyos differenciák felmerülhetnek, bármilyen felkészült is legyen a terveket készítő kolléga vagy cég. Fontos kiemelni, hogy ezek a helyzetek nem szakmai hiányosságokra vezethetők vissza, hanem rendszerint a megrendelő ötletei, javaslatai, esetenként a kivitelezés közben támadó további innovációs igényei, valamint az előre nem számolható környezeti hatások miatt jönnek létre, nem is beszélve a különböző szakágak között felmerülő nézetkülönbségekről, vagy ütközésekről. Az itt tárgyalt konkrét projekt esetében a tervezés feladata is az ERANDO hatáskörébe került, így kiemelten fontos volt, hogy megfelelő technológiai hátterű és jól átgondolt tervek készüljenek, de erről a későbbiekben még bővebben említést teszünk, néhány szakmai érdekesség kiemelésével.
A csapat felépítésének második fontos építőköve egy, a logisztikai területen jártas kolléga kiválasztása. Az ő feladata egy ilyen méretű projekt esetén az anyagbeszerzéstől a regionális szervezésen át kiterjed az alvállalkozói csapatok mozgatására, valamint az ügyfél projektvezetőivel való kapcsolattartásra, hiszen, ha a vállalkozói oldalon sem elég egy kolléga a feladat kezeléséhez, akkor egyértelmű, hogy a megrendelői oldalon is több személlyel kell számolnunk. Írásunkban részletezni fogjuk a továbbiakban csak „Napelempark projekt”-ként említett beruházás logisztikai kihívásait, kitérve az anyagszállításra, a regionálisan elosztott területcsoportokon mozgatott alvállalkozói és saját kivitelezői csapatokra és az „actio radius” elméletre.
Ahogy a mondás tartja, „Az asztal mögül könnyű okosnak lenni”, és bizony, egy ekkora munkánál 5-10 alvállalkozói csapattal (akik különböző időben és régiókban mozognak, ráadásul a projekt különböző munkafázisait végzik el szimultán) mindenképpen szükség van egy „terepen jártas” mérnök kollégára is, aki nem ijed meg az olyan napi szinten felmerülő gyakorlati kérdésektől, melyek egy ilyen beruházásnál óhatatlanul fel fognak merülni. Fontos, hogy a kivitelezést végző csapatok feladatai, hatáskörei és munkafázisai pontosan legyenek definiálva, és preventív felkészítésük időben történjen meg, de hiába végezzük el ezeket a feladatokat lelkiismeretesen, a terepen mindig akad kérdés vagy olyan probléma, amire előre nem lehet felkészülni. Az ilyen helyzetek megoldásához pedig szükség van legalább egy olyan személyre, aki folyamatos supportot tud biztosítani a telepítő csapatok vezetőinek a lényeges és azonnal eldöntendő kérdések megválaszolásában. Ha egy ekkora projektet szűk határidővel ütemezetten kell elvégezni, akkor az ilyen kérdésekre adott válaszok határideje minimalizálódik, hiszen a terepen tevékenykedő kollégák nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy egy email váltásra napokat várjanak. Ha így történne, akkor a pontos ütemtervek betartása ellehetetlenülne. Ennek a feladatrésznek az elvégzéséhez széles körű rendszerismeret szükséges az adott projektben, valamint releváns mennyiségű szakmai tapasztalat és az sem árt, ha az adott kolléga „látott már közelről csavarhúzót”, így a telepítést végző szakemberekkel is megfelelő viszony alakítható ki, ami a hatékony együttműködés kulcsa.
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban kell egy vezető, aki a teljes projektet átlátja műszaki, de főként pénzügyi szempontból. Ő koordinálja a projekt-teamet, organizál, tárgyal és ami egy vállalkozás szempontjából szinte a legfontosabbnak mondható: folyamatosan monitorozza és garantálja a teljes munka anyagi rentabilitását. Számtalan olyan költségtétel jelentkezik az ilyen méretű feladatok megvalósításakor, melyeket előre szinte lehetetlen meghatározni, viszont, ha elszámolásuk és folyamatos kontrollingjuk nem valósul meg, az egész beruházás anyagi megtérülését veszélyeztethetik.
„Logisztika, logisztika, logisztika”
A tökéletes team megszervezése után egy hasonló méretű projekt esetén haladéktalanul meg kell kezdeni a tervezést, szervezést, hiszen rendszerint a szűk határidők nem hagynak túl nagy mozgásteret, sem hibázási lehetőséget. A következőkben részletezni fogjuk projektünk szervezési és logisztikai kihívásait, valamint a megszerzett tapasztalatokat.
Az első lépések egyike a partnerek kiválasztása. Az ERANDO Kft. több, mint 25 éves fennállása alatt széles, az egész országra kiterjedő kapcsolatrendszert alakított ki, de a PV projekt alvállalkozói körének kialakítása ennek ellenére is komoly tervezést igényelt. A tapasztalatok megmutatták az országos méretű projektek esetén az „actio radius” elmélet fontosságát. Ez a kifejezés talán a történelemkönyvekből lehet ismerős. Ez a fogalom lényegében egy hadsereg bevethetőségének logisztikai korlátait jelenti, tehát meghatározza, hogy egy adott létszámú humán erőforrás ellátása a kiindulási ponttól milyen távolságig biztosítható a rendelkezésre álló logisztikai eszközökkel. A napelem projekt partnercsapatának összeállításakor is ezt az elvet alkalmaztuk, ez röviden a következőképpen történt: az országot a parkok elhelyezkedése szerint 11 régióra osztottuk fel, majd ezekhez a csoportokhoz (egyes esetekben egy, máshol több csoporthoz) regionális központokat határoztunk meg. Ezt követően ezekhez a centrumokhoz rendelt partnereket kezdtünk keresni. Nem rentábilis és nem is logikus egy budapesti székhelyű céget Nyíregyházára küldeni, még akkor sem, ha például a rezsi óradíjat kedvezőbben határozza meg, mint a helyi partner, mert a projekt során felmerülő problémák megoldása közben szinte biztos, hogy a nyereség nagy része elveszik, illetve a hasznos munkaórák jelentős része megy el utazásra. Természetesen a helyszínen lehet szállást bérelni, de ez is a mi pénztárcánkat terheli, így ez esetben a regionális partnerek bevonását előnyösebbnek ítéltük meg. A centrumokhoz mért actio radiusokat felrajzolva egyértelművé vált, hogy melyik csapat melyik parkokat kell, hogy megkapja a logika alapján.
A következő lépés a kiválasztott csapatok kapacitásának felmérése. Ehhez az előző cikkben tárgyalt logisztikában jártas kolléga mellé már érdemes bevonni egy nagyobb kivitelezési tapasztalattal rendelkező munkatársunkat is, hiszen ő meg tudja állapítani az elvégzendő munka mennyiségét és hozzávetőleges időtartamát, valamint képes figyelembe venni azt a számtalan változót, ami egy ilyen kivitelezésnél óhatatlanul elő fog kerülni. Ezen a ponton nagyon kell figyelnünk, mert sajnos előfordulhat olyan szituáció, hogy az adott partner kivagyiságból, esetleg a haszon növelése céljából, vagy egyszerűen a hibás helyzetértékelése okán „túlvállalja” magát. Ez később az egész projekt megvalósulását veszélyeztetheti, hiszen szoros ütemtervben kell dolgoznunk, melyben nem engedhető meg minimális csúszás sem. Ismernünk kell az adott partner kapacitásait, mobilitását, kompetenciáit és rugalmasságát a megfelelő döntés meghozatalához. Projektünkben külön nehézséget okozott az is, hogy a beruházás akkori állapota ökán az alépítmény teljes kiépítése is az ERANDO Kft. hatáskörébe került, ásással, betonozással, oszlopállítással, kábelfektetéssel, stb., ami mint tudjuk kevés gyengeáramú kivitelezéssel foglalkozó cég profiljába illeszkedik szorosan. Ezzel kapcsolatban területenként más-más megoldást kellett találnunk, és – mint a kültéri munkák többségénél, – az időjárás is gyakran közbeszólt, így itt a megrendelő rugalmassága és hathatós segítsége is szükséges volt a projekt sikeréhez.
Kisebb projektek esetén az általános gyakorlat a telephelyi raktározás. Tekintve, hogy kültéri munkáról volt szó, kezdettől fogva úgy terveztük, hogy a terepen lévő szekrények szerelését műhelykörülmények között valósítjuk majd meg, de természetesen ez a kérdés sem egyszerű az eltérő székhelyű partnereink esetén. Végül a legoptimálisabb megoldás a közvetlen telephelyre való kiszállítás volt. Ez lényegében azt jelenti, hogy egyes partnerek a saját telephelyükre kapták az előszereléshez szükséges anyagokat, így a szállítási logisztika nagy része lekerült az ERANDO Kft., mint fővállalkozó válláról. Ez anyagilag és időbeli szempontból is rentábilis megoldásnak bizonyult.
A szállítási- és partnerlánc felépítése után következett az ütemtervek elkészítése. Ha a projekt egészét vizsgáljuk, túlzás nélkül kijelenthető, hogy ez a mozzanat jelentette a legnagyobb kihívást. A probléma önmagában is embert próbáló, de ha hozzávesszük még azt is, hogy hat különböző áramszolgáltatóra oszlanak a területek, ahol különböző projektvezetők és műszaki ellenőrök tevékenykedtek, ráadásul ez a felosztás nem is egyezett meg a regionális és partnerkiosztással (ezt utólag megfontolva már lehet, hogy szintén összhangra kellett volna hozzuk), valamint, hogy a munkaterületekre való belépéshez (mivel erőművi környezetről van szó) még felügyelet is szükséges volt, belátható, hogy a változók száma igen nagyra növekedett. Néhány rövid adattal igyekszünk összefoglalni a feladat lényegét:
Helyszínek: 60
Szimultán mozgó csapatok száma: 9 + 1 (tervezők)
Áramszolgáltatók: 6
Bullet kamerák száma: 1037
Bevont kollégák a projekt csúcsán (ERANDO Kft.): 7
Átadások rekordja egy nap alatt: 8
Közlekedés napi rekord (egy személy): 1278 km
Gyula az adatokat tegyük valami egyszerű keretes táblázatba
Egy részlet a kivitelezési ütemterv táblázatából:
A fent felsoroltakból látható, hogy a projekt méretének és szerte ágazásának okán a logisztikai, szervezési és ütemtervezési feladatok ellátása rendkívül nagy szerepet játszott egész idő alatt. Az ERANDO Kft. filozófiája szerint ebben a témában a siker kulcsa a pontos és folyamatos adminisztráció! Ahogyan azt az előzőkben kiemeltük, különböző kompetenciájú és feladatkörű munkatársakból kell létrehozni egy ütőképes csapatot, de ez egyáltalán nem elég. A csapat minden tagjának precíz adminisztrációs munkája mellett, a legfontosabb szempont az információáramlás folyamatos fenntartása a különböző feladatkörök és szereplők között. A terepen tevékenykedő kivitelezésvezetők összefogását végző kolléga folyamatos jelentése a cég felé elengedhetetlen az irodában tevékenykedő rendeléseket, eszközcseréket és egyéb szervezési feladatokat ellátó kolléga és a tárgyalásokat, egyeztetéseket bonyolító vezető felé. Fontos megjegyezni, hogy a fentiekben felsorolt változók elemzésével csak az előre kiszámítható problémákat és nehézségeket csökkenthetjük, az előre nagy biztonsággal nem meghatározható feltételeket (ilyen például az időjárás, havária helyzetek, emberi tényezők, esetleg olyan mértékű probléma a partnerekkel, mely végül drasztikus lépéseket követel) előre kalkulálni rendkívül nehéz.
A logisztikai kihívások mellett persze még számos tényező befolyásolhatja projektjeink sikerességét, ilyen például az ügyféllel és a partnerekkel ápolt kölcsönös bizalmon és rentabilitáson alapuló viszony, a kivitelezés szoros ellenőrzése, a körültekintő tervezés és dokumentáció, valamint a stabil szerződéses háttér megléte, de ezekről hat részes cikksorozatunk további részeiben ejtünk majd szót.
Kedves Olvasó! Kérem tartson velünk a sorozat további részeiben, ha érdekesnek találta írásunkat, számos szakmai érdekességet tartogatunk még.
Kenesei Kristóf
projektvezető mérnök
ERANDO Kft.
